| Nem, nem a new yorki rendőrségről lesz szó, hanem a New York Palace-ról, ami budapest belvárosának egyik talán legrégebbi szállodája, már ami az épületet illeti, hisz csak 2 éve lett átadva. Kiccivemnek volt egy vouchere ide, és engem ért az a megtiszteltetés, hogy segíthettem elkölteni :D Az épület a Blaha Lujza tér közelében áll, szépen felvillanyozva, hogy észre lehessen venni: |  |
| A hotel eklektikus stílust ötvözi az olasz reneszánsszal. :D
| |
| Amint beléptünk a kávézóba, stop, mint a nagyon menő amcsi helyeken, egy kis recepciós pult. Ahol elmondtuk, hogy van egy asztalfoglalásunk az étterembe (legalábbis valami ilyesmit makogtunk, mert azt hiszem kellően meg voltunk illetődve mindketten, na ja, nem minden nap járunk ennyire előkelő helyen). Majd megmutatták hol az étterem, sőt le is vezettek odáig. A kávézó egyébként a földszinten van és csudiszép, és aránylag megfizethető is, 700 ft egy espresso például. |  |
 | Az étterem számomra kicsit meglepő módon egy fél szinttel lejjebb van, mint a kávézó, a mi asztalunk a legalsó jobboldali volt a képen, ami csak félig látszik (mi meg elbújtunk az asztal alá :)). |
Szépen elkérték a kabátjainkat, leültettek (alám tették a széket is), ölünkbe terítették a textil szalvétát, megkaptuk az étlapokat. Bevallom én izgultam az árak miatt :D
Hát mit mondjak, végülis egy 5 csillagos szállodához visznyítva nem volt annyira vészes. Mondjuk ne korgó gyomorral menjünk :D Egy háromfogásos vacsora kb 15.000 ft egy főre.
Pár éve néztem egy gasztronómiai műsort, amiben megtudtam, hogy azok az éttermeknek, akik a helyszínen friss alapanyagokból főznek-sütnek, csak pár étel van a menüjükön, míg azon éttermek, akiknek nagyon sokszínű az étlapjuk általában fagyasztott előre elkészített ételeket szolgálnak fel (mekkora csalódás volt 2 éve, amikor túrós gombócot kértem Szilvásváradon és kiderült, hogy mirelit zacsis volt :o)
Tehát 3 tengeri herkentyűs és 3 egyéb állati húsis ételük volt. Bár én évek óta bárányt szeretnék enni mániába szenvedek, nem mertem bevállalni a báránybordát, hátha nem ehető késsel-villával. Így mindketten bélszínt kértünk. És egy üveg Cabernet Sauvignont. A felszolgáló inkább egy Szekszárdi Merlot barrique-ot ajánlott, és ha nem ízlene nekünk, akkor hozza azt amit kértünk (meglepő módon olcsóbb bor volt az ő ajánlata).
Amíg várakoztunk, kaptunk egy kosárka meleg pogácsaszerű tésztát, fűszervajjal. Itt kezdődött a Micsoda nő féle ezt most melyik késsel is kéne enni? Ugyanis volt egy a főételhez, és letettek elénk egy kisebb párat meg volt egy kistányér oldalt egy kenőkéssel. Én erre tippeltem és be is jött, mert 2 perc múlva hoztak egy kis előétel-ízelítő félét: egy falatka hááát talán pármai sonka, egy halszálvékony bacon ropogósra sütve, egy koktélparadicsom, valami zöld szósz, ami wasabinak tűnt, de hála égnem nem az volt, talán avokádókrém, és egy capribogyó. Mindez kb egy 5x5 cm-es helyet foglalt el a tányéron. :D
A bort is kihozták, lecsupaszították a tetejét, dugó ki, és letették egy fémtányérra Kiccivem elé. Olyan büszke voltam rá, hogy tudta, hogy ezt meg kell szagolnia :D Nekem nem esett le mit akartak vele, én speciel legszívesebben beleharaptam volna (ööö, a dugóba természetesen ;)). Aztán öntöttek neki egy korttyal, hogy kóstolja meg.És nagyon isteni volt, megittunk 2 üveggel is a végére. Amúgy a Merlot a kedvenc szőlőfajtám bornak :D
Tadaaam, főétel: nagy tányéron kis adag középen. Egy henger alakú bélszín darab km 5 cm magas, tetején egy szelet libamáj (vagy kacsa?), és szarvasgombapüré a topon. Mellette egy darab krumplesz, ami trükkösen volt felvágva, mintha egy tojásvágóval előtte nagyon vékonyra felvágták volna, de egyben maradt és így sült meg, viszont szét tudtam szedni darabjaira, mint kis tallérokat és nem esett szét! Fogalmam sincs hogyan csinálták, de zseniális. És vörösboros mártás volt az egészhez, természetesen művészien tálalva minden. A gombát leszámítva nekem nagyon ízlett az egész, és meglepő, de pont elég volt!!! Pedig azt hittem éhen maradunk.
Vacsora közben jazz szólt, ami ideális egy ilyen helyhez, és utólag belegondolva igaza volt Kiccivemnek, pont a megfelelő hangerővel szólt (egy koncertteremben vagy Megasztárban nem hangzott volna jól pl ez a szám, de vacsorához valóban tökéletes volt, belátom.. aláfestő zene, ami nem vonja el a figyelmet az ételről és a beszélgetéstől).
Csodálatos este volt, nagyon rég nem éreztem ilyen jól magam, az első pohár után már fel is oldódtunk és végig csacsogtunk a céges problémákról, matematikai 2 ismeretlenes egyenletekről (X és Y), üzleti ajánlatokról stb :D
