Kedvenc animéim 1. - Véresebbek :)

Japán mindig is a szívem csücske volt, de a régi, történelmi Japán. Aztán annyiszor kérdezték, hogy hogy lehet az, hogy még egyetlen animét sem láttam... nem bírtam ellenállni és megnéztem egyet. Azóta új mániám lett és imádom ezt a virtuális világot, ahova munka után be lehet menekülni és szamurájokat kaszabolni, démonokat irtani, szerelmesnek lenni, megmenteni a világot vagy éppen meghalni érte.

A kedvenc akció animéim a következők:

Az első, és emiatt nagy szerelem: Hakuouki - A sápadt cseresznyevirág démona

Death Note - Halálkönyv:

Rurouni Kenshin:

D.Grayman:

Full Metal Alchemist:

Inuyasha:

UI: Nem kihagytam az X-et?!

X:

Rám-szakadék - Bakancslistás darab

Évek óta próbálok eljutni ide. Tériszonyom van időnként, ami néha nem jelentkezik, néha viszont egy pillanat alatt előjön és kezem-lábam remeg tőle, lecövekelek egy helyben és se előre, se hátra nem bírok mozdulni. Úgy igyekszem legyőzni, ahogy minden egyéb félelmet kell: elébe megyek és csak azért is ezt csinálom. Hisz csak így lehet felülkerekedni rajta. Nem szeretem, ha egy félelem írányít engem, főleg ha alaptalan. Én akarom írányítani magam :)
Pár éve a Szlovák paradicsomba mentem el, befizetett túrára, hogy túléljem valahogy. Egyedül nehéz lett volna. Ezért kerestem már évek óta partnert a Rám-szakadékhoz, sajnos sikertelenül. Elfogyott a türelmem és pénteken, november 1-én nekivágtam egyedül.

Remegő lábakkal, mert a vezetéstől is elszoktam az utóbbi 1 évben. De a félelem elszállt 10 perc alatt, és nagy boldogan dúdolgattam a rádióval együtt. Feltételeztem, hogy az emberek többsége aznap a temetőket járja, és senki nem fog túrázni. Aha... senki... parkoló tele, csak a dömösi révnél sikerült letenni Pocakot. A környék tele iskolás csoportokkal, családokkal egy rakás gyerekkel, kutyákkal stb. A megszokott magány, madárcsicsergés, természetben gyönyörködés elmaradt sajnos. De cserébe szocializálódtam :) Egy cuki erdélyi lányka mellém szegődött egy szakaszon, mivel leszakadt a barátaitól. Miután elmondtam neki, hogy tériszonyom van, mindig mondta hova ne lépjek, hol csúszik és még fotót is csinált rólam (na jó, nem mosolygok őszintén rajta :)). Jó érzés volt, hogy valaki figyel rám.
A szakadék zsúfolt volt, mintha a metró mozgólépcsőjén közlekednénk 3 körül. De... ha megcsúsztam volna, legalább puhára esek :) Eléggé vadregényes a hely, nincs mindenhol karbantartva és pokolian csúsznak a fémlétrák és a rönkök nedvesen. Az őszi levelek viszont gyönyörűek, vörös szőnyeg borított mindent és egy élmény volt ennyi emberrel együtt túrázni és beszélgetni :) Ide télen vissza kell jönni, ha hó borít majd mindent :)

 Dömösi átkelő

 Tanösvény mellett

 Pihenőhely és kápolna (ez speciel nem látszik a képen :))

 Kezdetét veszi a túra

 Korlátokon kapaszkodós

 Lépcsőn csúszkálós

És a vége :) Hát nem gyönyörű?!

Japán út

Lassan elkezdem feltenni a Japán utamon készült képeket és a hozzá tartozó remélhetőleg szórakoztató szöveget a másik blogomra. Igen, angolul lesz.

Addig is a nyitókép:

A zöld manó - The green elf - D3

Nyoh, Dublinnak vége van, itt az ideje felfedezni az ír vidéket. Ehhez természetesen kocsi kell. Még sosem béreltem, így tripla sokként hatott hogy a.) dieselt kaptam és böhöm nagyot b.) kormány a jobb oldalon c.) balos közlekedés van. A nap végi összefoglaló a vezetésemről: 2 rám dudálás 5 percen belül az indulás után, 2 padka és egy keresztbe állás az út közepén, mivel túlmentem a célon és vissza kellett fordulnom :D Egyelőre a vidékiek csendben elviselik a bénaságomat :D
Nah, Dublin times are over, it is time to discover the Irish countryside. Of course for this I need a car. I have never hired one, thus it was a triple shock a.) got a Diesel and bloody big one b.) wheel on the right side c.) traffic on the left side. Summary about my driving style at the end of the day: 2x horning in 5 minutes after start, 2 road-shoulders and a balk across the road when I overpassed my destination and wanted to turn around :D So far the people on countryside silently bear my lameness :D

Mai nap a kertekről szólt: 2 kis vidéki mesterművet látogattam meg.
Today was about gardens: I visited 2 small masterpieces on the countryide.

Nemzeti Kert Kiállítás - Kilquade
Különböző stílusú kertek, hmmm, nem igazán fogott meg egyik sem, de volt néhány érdekes megoldás. Például egy nagy tükör az egyik kert végében, kitűnő lehetőség az önfotozásra :D
National Garden Exhibition Center - Kilquade
Different styles, not really my styles, but there were some interesting solution. For example a very big mirror at the end of one garden, excellent choice to take a picture about myself :D

  

    

  

  

  

    

Mount Usher Gardens
Ó, ez tényleg szép volt, nem hiába nyert egy csomó díjat! Az étteremben az ebéd isteni, kedvesek mint eddig mindenhol - ez nagyon meglepő, nem tudom hova tenni, hogy mindenki mosolyog és segítőkész. Főleg a lányok (fiúk, érdemes ide kiruccani... bugyi alá bejutni nemtom mennyire nehéz, ezt nem próbáltam - még)! A fiúk viszont.. hmm hogyismondjam, nem őszinte a tekintetük. Soknak piros és bűzlik a piától, a többi csak simán nem eléggé bizalomgerjesztő.  Talán 3 srácot láttam, akivel szóbaálltam volna - mind3 vörösesszőke, kékszemű, bűbájos mosolyú, naaagy őszinte és nyitott szemekkel. Kép nincs róluk. :(
Vissza a kerthez: inkább amolyan minierdő, középen folyóval és egy privát területtel - na az aki itt lakik, hát bekaphatja :D
Oh, this was really very lovely, absolutely deserved the awards! The lunch in their restaurant was marvellous, people were friendly as everywhere - this is so unbelievable, I can't handle it, everybody is smiling and helpful. Mostly the girls (guys, it worths to plan a trip to Ireland... I don't know how hard is to get under the panties, I haven't tried it... yet)! But the boys... hmm, how shall I put it mildly, they don't have honest eyes. Lot of them have red eyes and reek of alcohol, the rest just do not look trustfully. Maybe I saw 3 guys, with whom I dared to have a conversation - all 3 were reddish blond with blue eyes, charming smile, biiig honest and open eyes. No pictures about them. :(
Back to the garden: it is rather a mini-forest, divided with a river and has a small private property in the middle... whoever lives there can lick my ...

  

  

  

Az ebédem: halas pite és vadbogyós krém keksszel

My lunch: fishpie and wildberry cream with short biscuits

És a végére muszáj megemlítenem a szállásomat: egy út mentén az erdőben van, családi tulajdonban. A középkorú hölgy nagyon barátságosan fogadott, megmutatta a nappalit, a reggeliző helyiséget, a szobámat.
A szoba... mint minden romantikus lánynak pontosan ilyen volt az álmom: rózsaszín, sok párnás, és az ablak elé kiülős! Egyszerűen csodaszép. A nappali tipikus angolszász: sötétebb színek, bőrülések és kandalló. A jelenlegi posztot itt írom, egy pohár ír whiskeyt kortyolgatva ("szolgálja ki magát nyugodtan, és írja fel a papírra amit fogyasztott"... fő  bizalom!).
Kint megannyi csillag ragyog, életemben először megtaláltam a kis és nagy göncölt :D Mintha a saját álmomban lennék... csak egy pucér szőke pasi hiányzik a kandalló elöl :D
And at the end I have to mention my accommodation: a family B&B next to a road in a forest. The middle-age lady greeted me very friendly, showed me the lounge, the breakfast room and my room. The latter one... as every romantic girl I had exactly this one in my dreams: pink, with lot of pillows and a small sitting shelf in front of the window! Simply marvellous. The sitting room is very English: darker colors, leather and fireplace. I am writing this post from here, slurping a glass of Irish whiskey ("just pour to yourself what you want and write down on the paper"... trusting in people!). 
Outside plenty of stars are shining, I could even find the Little and the Great Bear - first time in my life :) It's like I am living in my own dream... only a naked blond guy is missing in front of the fireplace :D

  

  

A zöld manó - The green elf - D2

Nos, mivel a tegnapi séta, a nem megfelelő cipő és a kerítésen átmászás hatására ma hadirokkant lettem, ez egy picivel rövidebb poszt lesz.
Well, because of the long walk, wearing not the proper shoes and climbing over the fences I became a crappy and limited moving robot, this post will be shorter.

Ilyen környéken lakom - mint mindig, ha külföldön vagyok, egy csendes külvárosi kerületet választottam:
I'm staying on this area - as usually when I am abroad, I chose a silent suburban district:

Glasnevin, Dublin

City center
A központ egészen dugig van turistákkal, autókkal és buszokkal (asszem maradok az eldugott helyeknél). Sajnos még nincs Dublinnak metroja, de már építik (21-es Projekt keretében, Stuttgartban is ugyanezzel próbálkoznak). A buszon csak érmékkel lehet fizetni, ha nincs pont annyid, akkor kapsz egy számlát a túlfizetésről, amit valahol a központban beválthatsz. :o Egészen elmaradott a közlekedés terén :(
The center is full of tourists, cars and buses (I should stick to the hidden places). Unfortunately Dublin hasn't got a metro system, but they are building it (the worldwide 21 Project - the same as in Stuttgart). On the buses you can pay only with coins, and if you don't have the exact amount, you will receive a bill about your overpayment, and you can get it back in their office in the city. Pretty underdeveloped traffic system :(

  

  

A kirakat tükrében a Bank of Ireland látszik (régebben a Parlament volt)

In the mirror you can see the Bank of Ireland (former Parliament building)

Trinity College
Írország legősibb egyeteme, több mint 400 évvel ezelőtt alapították. A könyvtára hatalmas, itt őrzik a Kells könyve nevű latin irományt, ami a 4 evangéliumot tartalmazza képekkel. Természetesen csak egy replikát lehet megnézni kiállítva ;) Mivel a sor hosszú volt, nem volt kedvem egy másolatért a hidegben ácsorogni :p
Viszont épp diplomaosztás volt, így nézegethettem a boldog fiatalokat, amint fényképezkednek, dobálják a kalapjukat és próbáltam kitalálni mi az a fehér prém a vállukon.
Ancient university of Ireland, established more than 400 years ago. It has a huge library and the Book of Kells can be seen here, which is written in Latin and illustrated with drawings, contains the 4 gospels from the New Testament. Of course you can see only a replica ;) The queue was too long and the weather too cold to wait for a copy, so I missed it :p But there was a graduation ceremony, so I could watch the happy youths while taking pictures, throwing their hats and tried to figure out what fur they have on their shoulders.

Az utcafront - Street side

  

Belső udvar épületei - Inside

Hooligans :D

 

Az új és a régi könyvtár - The new and old library

Gömb a gömbben (Halálcsillag becenévvel és Paradicsom nevű alkotóval - A. Pomodoro)

Sphere within sphere (nickname Death Star and designer Mr Tomato - A. Pomodoro)

Nemzeti Galéria - National Gallery
Egy nagyobb köpésnyire az egyetemtől, de éppen elég messzire, hogy a hírtelen esőtől elázzon az ember.
Sajnos egészen pici a gyűjtemény, pedig isten bizony minden képfeliratot elolvastam a történetükkel együtt, mégis másfél óra alatt végeztem :( Az ír festmények egészen meglepően jók voltak! Ilyenkor eszembe jut, hogy mások is rácsodálkoznak a magyar festők tehetségére, csak ugye a világhírnév és a tehetség nem mindig jóbarátok. Lehetett bent fényképezni, de vaku nélkül inkább csak arra jó az egész, hogy én emlékezzek melyik is tetszett. Hát például ők:
From a tiny walk from the university, but far enough to soak through from a sudden rain. Unfortunately the Gallery has a small collection, I swear I read all of the descriptions next to the paintings, but finished in 1.5 hours. :( The Irish paintings are suprisingly good! It reminds me, that others wonder how good the Hungarian painters are, well, fame and talent is not always best friends. 
It was possible to take pictures inside, but without flash it is rather a nice memory for myself, which one I liked. These ones:

A View of Dublin from Chapelizod

Barret:  View of Powerscourt Waterfall

Davis: A view of the Rye Water near Leixlip

Lavery: Return from market

Van Honthorst: A music party :D

És a végére egy kis rakpart.
And for the end a little bit of quay: