Bízonyíték, nem ígéret - v14.0

Bevallom meglepődtem, hogy csak egy ember jelentkezett kettő helyett. Ennyire rémisztő volt a kiírás? :D
Az eddigi leggusztustalanabb kaját nem tudtam sajnos elkészíteni, de Aranielnek megígértem, hogy ha sikerül valahol levadásznom a fő hozzávalót, akkor újra a vendégem lesz.

Lássuk a mai nyamit és a bizonyítékot, hogy Ari nálam járt:




Picikét országjárást csináltunk :)

A leves egyszerű misoleves csirkével és shiitake gombával:


A következő fogás (természetesen a sorrend nem számít, de mi tartottuk magunkat magyarosan :)): sushi.
A vörös színű Sendai környékéről származó ötlet (Miyagi prefektúra). A II. világháború után az alapanyaghiány miatt mindenfélét felhasználtak. Egy úriember, Sano Keishirō kitalálta, hogy a közelben állomásozó katonák által meghagyott "maradékot" hasznosítja. Ez pedig a marhanyelv és az ökörfarok volt. Sendaiban ma is nagyon népszerű a marhanyelv különböző változata (sushin, grillezve, curryban...) és a menühöz ökörfarok levest tálalnak fel.
A mi mai egyik fogásunk a füstölt marhanyelves sushi volt. A mellette lévő fehér polip :) Nem vagyok benne biztos, hogy Japánban is füstölttel csinálják, de ezt találtam a piacon.


Következő nagyvárosunk Osaka. Ha a fenti képet megnézitek, feltűnhet, hogy 2 étel is hasonlóan "szépen" van tálalva. Ez a kettő az okonomiyaki és a takoyaki  (egy gyors nyelvóra: yaki grillezést jelent).
Okonomiyaki az én kedvencem, már többször láttátok. Ez volt a biztos pont a mai menüben, ha valami balul sülne el... vaaaagy nem sülne meg. Ennek esélye a takoyakinál elég nagy volt :) Ez egy híg palacsintatészta-féleségben megsütött golyócska alakú nyami, amiben polip darabkák vannak (tako polipot jelent). A hagyományos takoyaki sütő egy rém nehéz vaslap, amit nyílt láng fölé tesznek. Próbáltam ilyet venni tavaly Tokióban, de miután egy kézzel nem sikerült felemelnem, letettem róla, hogy a böröndömben helye lenne :( Helyette egy sütőformát vettem.
Na most... nem, azaz NEM lehet a sütőben megcsinálni, 220 fok sem volt elég hozzá. Marad az Amazon rendelés, mert kérem szépen, ez valami isteni! A tükörtojás teflonban csináltam párat, majd később a golyóvá csak nem összeálló alaktalan képződményeket is ide tettük át Az illata isteni volt és az íze is.
Mindkét étel tetején okonomiyaki szósz és majonéz van, snidlinggel díszítve.
Ohm, csak utólag vettem észre milyen alakzatot sikerült kiraknom a takoyakiból, elnézést kérek, kiskorúaknak legyetek szívesek nem mutogatni... csúnya karácsonyfáként esetleg bemutatható. :D




A végére pedig mochi. Na ezt elcsesztem... szép, de csak a közepe ehető :(
Zöld teás, zöld teás kinakoban (pörkölt szójajbab liszt) és az ume-mochim :) Umeboshi van a közepén (savanyú, nagyon sós szilva).

  

Mindenesetre szép a színük, most már azt is tudom mennyire erős a macha illetve az ételszínezőm :)
Usazukin viszont szerette :)


Új blog - New blog

Az angol nyelvű részt leválasztottam, ez a blog megmarad a nagyon privát dolgoknak, minden ami publikus, megy angolul. Itt:
I made a new blog in English, this one remains in Hungarian for private, and everything which can be public goes to here:

Ichi, ni, san, yon, go, roku, shichi... shichimi?

A legutolsó japán órámon a számokat tanultuk és a 7-es számnál kicsit elgondolkoztam, hogy van egy Shichimi nevű fűszerem, amit Kiotóban vettem, és hogy vajon van-e köze a számhoz. Igen, van. Shichimi 7 ízt jelent, 7 fűszerből van keverve. Ideje volt előkeresni és felbontani... és természetesen letesztelni.
On my last Japanese lesson we learned the numbers and by the number 7 I was thinking, that I have a spice called Shichimi, bought in Kyoto, and whether it has anything to do with the number. Yes, it does, Shichimi means Seven tastes, because it is a mixture of 7 spices.

Volt csirkecombom (bőr nélkül ;)), a recept amit találtam pedig a következő volt:
  • 1 pohár liszt
  • 1 ek Shichimi
  • 1 gerezd fokhagyma
  • só, bors
Ebben forgattam meg a csirkecombokat, majd tojásban, majd megint a lisztkeverékben. És bő olajban sütöttem volna ki, ha lett volna elég olajom, így csak fogyókúrásan a lábos alján sistergett valami :) Öt cseppnyi szezámolajjal keverve.
I had chicken thighs (without skin ;)), and the recipe I found is the following:
  • 1 cup flour
  • 1tbs Shichimi
  • 1 piece of garlic
  • salt, pepper
I dipped the chicken into the flourmix, then into egg, and again into the mix. And would have fried into lots of oil, if I have had enough, thus something was hissed in the bottom of the pan - diabetic version. :) Five drops of sesame oil were added.


És hogy növeljük a kreatívitásomat, ma festettem (nem szabad megköpködni, érzékeny hangulatban vagyok). Az eredeti képet a facebookon találtam.
And to increase my creativity I painted today (it is not allowed to spit on it, I have a sensitive mood today). The original picture was found on facebook.


Indiai íz - The Indian taste

Nemrég nálam járt egy kedves barátnőm és főzött isteni indiai ételeket. Megkívántam valami hasonlót.
Bár igyekeztem dupla annyi fűszert használni, amennyit én beletennék, emlékezve az ő ténykedésére, ez még mindig csak fele annyira volt fűszeres :) Pedig a currys üveg öngyilkos hajlamú volt és beleborult a serpenyőbe (éljen Párizs és a lustaság: nem kellett nekem összerakni a fűszereket, a 2 évvel ezelőtt vásároltat bontottam fel végre).
Recently a very dear friend of mine visited me and she cooked marvelous Indian food. I had a desire  today for something similar.
I tried to use double extent from spices as I would put in, just remembering her operance in my kitchen, but still it was half so spicy :) However even the curry bottle committed suicide and jumped into the pan (hallelujah for Paris and my laziness: I should have not prepare the spice, but could finally open the one I bought 2 years ago).

Miután kiolvasztottam a nagy fehéres fagyasztott izét, kiderült, hogy nem csirkecomb, hanem csirkebőr. Miért fagyasztottam le, ha sosem enném meg? Örök rejtély. Így maradt a máj.
After I unfroze the big whitish something, it turned out not to be chicken thighs, but chicken skin. Why on Earth did I freeze something, I would never eat? Remains a riddle forever. So liver was the choice.

Recept pedig:
1 fej hagymát megpároltam sok olajon (4 ek talán), dobtam rá fél csípős paprikát és 4 koktélparadicsomot, felöntöttem egy kis vízzel. Itt beleborult a fűszeres üveg :D (Curry Madras), pirospaprika, bors, chili és só. Ja és egy fokhagyma (német, ezért jóval nagyobb mint az itthoni... ezt sajnos csak a fokhagymáról tudom elmondani, másféle adatom nincsen :)).
A végén került bele a máj és a legeslegvégén a zöldborsó.
And the recipe:
I braised an onion on lot of oil (maybe 4 tbs), dropped half piece of hot paprika and 4 small cocktail (pronounced as "cock tail") tomato, poured some water on it. At this phase the curry bottle dove :D (Curry Madras), and I added more red paprika, pepper, chili and salt. Oh and a garlic (German one, it is much bigger than the Hungarian ... I can say this only about garlic, have no other data :))
At the end came the liver and at the very end the peas.


Tisztán, nem keverve - Pure, not stirred

Utána - After

Az indiai ételről - a magyarhoz hasonlóan - mindig eszembe jut A sógun nevű könyvem, ahol elmagyarázták Andzsin san-nak, hogy miért is fontos, hogy a konyha külön házban legyen :D
About Indian food - similar to Hungarian - always the book "Shogun" came into my mind, where the Japanese explained to Anjin-san why it is important to have a separate house for the kitchen :D


Asszony, mikor otthon szorgoskodva jársz-kelsz, tagjaid zsonganak, mint a hegyi patak a kavicsok között.
Woman, when you move about in your household service your limbs sing like a hill stream among its pebbles. 
-- Rabindranath Tagore

Gyerekkori képeim - My childhood drawings, paintings

Beszélgettem egy kedves indiai barátnőmmel a festészetről és egy havas tájnál felvillant, hogy én kiskoromban sokat festettem havas faluképet, mert anyukám nagyon szerette. És előkaptam a mappámat. Ha tudnátok milyen gyerekkori kincsek rejlenek benne és mennyi emlék! Most megtudjátok :)
I was speaking with a dear Indian friend of mine about paintings and winter sceneries, and it popped out that when I was a child (Als das Kind Kind war...) I painted a lot of snowy village scenes, because my mom loved it so much. And I grabbed my portfolio. If you could know what kind of childhood treasures are hidden inside and how much memories! Now you will know them :)

A legrégebbi kép, amit találtam a havas képek, 9-11 éves koromból. Nem, nem voltam egy nagy zseni, de szerettem csinálni.
The oldest pictures I found was exactly the snowy ones from my 9-11-year-old period. No, I wasn't a genius, but I liked doing it.


Nah és mostantól ne tessék megkérdezni honnan is van az a nagy japán imádat... mert annyira régi, hogy nehéz emlékezni rá, miért is alakult ki :) Ezek a képek másolatok fametszetekről a Hold, hó, cseresznyevirág könyvemből. Upsz, most hogy kinyitottam, kiesett belőle egy vázlat és a Párizsban vásárolt grafika is :D  14-16 éves koromból valók a képek és színescerkával készültek.
Na igen, már akkor sem volt türelmem befejezni dolgokat.
Nah and from now on please don't ask me where does my love towards Japan come from... because it is so old, I even can't remember :) These pictures are copies from ukiyo-e in my book "Snow, moon, cherry blossom". Ooops, now I have opened it and a draft felt out, together with a graphics bought in Paris :D The pictures are from my 14-16 yo age and done with colorpencils.
Well, yes, even such an early age I had no patience to finish things.









És most jönnek a felnőttebb témák, 16-20 talán :)
Az a szörnyű koponyafejes rajz filctoll kép, egészen sötét emlékek tapadnak hozzá :(
A pasik ceruzával készültek - az első egy chippendale naptárból, amit egy barátnőmtől kaptam szülinapomra. Szőke srác volt zöld szemmel (L)
Az absztraktok filctollasok szintén.
And now comes the adult content from 16-20 yo period maybe :)
That awkward skull made with brushpen stuck to really dark memories :(
The guys are created with pencil - the first one was coming from a Chippendale calendar that I received as a birthday present from a friend of mine. Handsome blondie with green eyes (L)
The abstracts again made with brushpen.




És a végére egy kép a nagypapámtól. Sajnos nem vérszerinti rokonság volt, így nem örököltem tőle a tehetségét :(
And finally a painting from my grandfather. Unfortunately we did not share the same blood, so i could not inherit his talent :(



Szülinapi ebéd japán módra - Birthday lunch a la Japonais

Anyukámnak október közepén volt a szülinapja, azóta ígérgettem neki, hogy meghívom ebédre egy jó helyre. A jó hely végülis a saját lakásom lett :D Az egyedüli kérés az volt, hogy ne legyen nyers hal vagy nyers hús (valaki ismer engem :)). Természetesen a japánt így sem úszta meg.
My mom had a birthday in the middle of October, I promised her to invite her for a lunch in a good place. The good place turned out to be finally my flat :D Her only request was not to include any raw fish or meat (somebody knows me very well :)) Of course she could not run away from the Japanese style.

Részletesebben ez egy 4 fogásos menü volt előétellel, levessel, főétellel és desszerttel. És persze japán sörrel.
In details: it was a 4 course menu with appetizer, soup, main course and dessert. And of course with Japanese beer.

Még részletesebben:
Lazac misoleves, runnyrunny999 kasu-jiro-ját használtam fel módosítva: a sült tofu helyett igazit használtam és nem volt lazackrémem. Szemfülesek észrevették az előző képen, hogy a 2 leves kölönbözik: igen, a tetejére más került. Anyukámnak póréhagyma, nekem wakame - szárított alga.
With more details:
Salmon misosoup, I used a modified version of kasu-jiro from runnyrunny999: instead of the fried tofu I used original one and had not got the salmon cream. Open-eyed readers have already observed on the previous picture, that the 2 soups look differently: my mum received leek, and I got wakame - dried algae. 


Daigakuimo
Bár előételnek tálaltam, lehetséges, hogy desszert :) Karamellizált édesburgonya.
Even though I put it on the table as an appetizer, might be that this is a dessert :) Sweet potato caramelized on sugar.


Yakisoba
Klasszikus :) Csirkemell répával, gombával és póréhagymával megpirítva, tésztával összekeverve és yakitori szósszal leöntve. A szósz isteni, bár az alapanyagai nehezen találhatóak meg egy átlag háztartásban. Csaltam megint: méz helyett mirint használtam.
Classical :) Chicken breast roasted with carrots, mushrooms and leek, mixed with pasta and poured with yakitori sauce. The sauce is a heaven, however its ingredients cannot really found in an average kitchen. Cheating again: I used mirin instead of honey.



Melonpan
Neve csak a külsejére utal, semmi dinnyés nincs benne. Nem egyszerű megcsinálni, kétféle tésztából készül: egy vajas és egy kelt. A kelttésztát gyúrni és csapkodni kell, rendkivül jó stressz-levezető, alig bírtam leállni vele :) Az alaptésztába macha port (zöld tea) kevertem, emiatt zöld az alsó réteg. És kettő közülük mákkal meg van szórva. Szokták amúgy tölteni különböző finom krémekkel is. Sajnos ez volt az első és egyben utolsó alkalom, hogy melonpant csináltam: nem vagyunk a kis gömböccel kompatibilisek :(
Its name refers to its "exterior", has nothing to do with melon taste. It is not easy to make it: you need two kinds of dough: a short pastry and a batter. The batter has to be knead and flapped, really good exercise to get rid of stress, I could hardly stop myself :)
I mixed the base batter with macha powder (green tea), that's why the lower layer is a bit greenish. Two pieces of them is sprinkled with poppyseed. The melonpan is sometimes filled with different delicious creams. Unfortunately this was the first and last occasion that I baked it: we are not compatible with the little pat :(



Itadakimasu!


Vacsora hármasban - Veletek, v14.0

Huh de régen volt, márciusban! Ezt most csak magyarul írom ki, kizártnak tartom, hogy bármelyik külföldi ismerősöm képes lenne egy vacsora kedvéért ennyit utazni :D

2 ember jelentkezését várom a következőre:

MODERN JAPÁN

tehát nem tradicionális ételek lesznek és semmi sushi, viszont biztosan lesz benne halas vagy tenger gyümölcsei. Vállalkozó kedvűeket várok, akik bármit bevállalnak (akár polipot is)!!!

Kispadon Audrey, Csaba és lassie.

Mushipan

Megyek Japánba tavasszal! És ezt meg kellett ünnepelni. Nemrég találtam egy új videot cookingwithdogs-nál és rögtön új ötleteket is a következő ünneplésre (kell ehhez indok? Nem, ugye?!)
I'll go to Japan in spring! And I had to celebrate it. Recently found a new video by cookingwithdog and a new idea for the next celebration too (do I need a reason for it? No, I don't!)

Mushipan
Gőzölt kenyérnek fordítható, bárhogy lehet ízesíteni. Nagyon gyorsan elkészül, csak liszt, cukor, víz és sütőpor kell bele. A tetejére édesburgonya és mazsola került.
Mivel volt régóta bekevert fahéjas cukrom, én azt használtam fel.
You can translate it to steamed bun, and can be flavored according to your taste. The base dough consists of flour, sugar, water and baking powder. It is sprinkled with sweet potato and raisin.
Because I had cinnamon-sugar for long, I used that one.






A zöld manó - The green elf - D9

És az utolsó nap... annyira azért nem akaródzott hazajönni :) Főleg, hogy másnap dolgozni kellett (utólag kiderült, hogy elszámoltam a szabijaimat és van még plusz 4 napom :o... agyfrász).
Biztos ami biztos alapon a reptérre mentem ki először leadni a kocsit, hogy túlessek a stresszes részen. Utána az összes csomagomat (18+10 kg) becipeltem a városközpontba, hogy megnézzem a Guinness házat. Mivel nagy fan lettem, pedig utálom a sört, de ez mennyei! Nem annyira keserű és a hab tetején olyan, mintha cappuccinot innék :)
And the last day... was hard to bring myself back to Hungary. :) Mostly that I had to work next day (just turned out later that I miscalculated my holidays and still have 4 days left :o ... brain damage).
Just to be sure first I headed to the airport, to be over the stressful part. After that I lugged all of my luggage (18+10 kg) into the city center and had an idea to visit the Guinness Storehouse. I became a big fan, although I hate beer, but this one is heavenly! It is not so bitter and the whip on the top tastes like a cappuccino :)

Guinness Storehouse
OK, főzzünk sört! Mi is kell hozzá? Pontosan 5 dolog a jó Guinnesshez:

  1. Árpa - Írországban termelt árpát használnak fel 
  2. Komló - tudtátok, hogy nagyon magasra meg tud nőni? Akár a 5 méteresre is! Természetes aromát és olajat termel, ez adja az ízét a sörnek.
  3. Víz - a közeli Wicklow hegységből származik (D3-D5 túrák!), naponta 8 millió liter. Ezért alapították ezen a helyen a sörfőzdét több mint 350 évvel ezelőtt.
  4. Élesztő - Dublinban termelik ki, a 19. század elejétől kezdve az egyik sörből tovább örökítik a másikba, és mindig van egy kis adag az igazgató széfjében :)
  5. Tehetség :) -  Arthur Guinness alapította 1759-ben a sörfőzdét és egy 9000 évre szóló lízing szerződést kötött, amely tartalmazza a város vízkészletének használatát is. Okos pasi ;)
OK, let's make a beer! What do we need? Exactly 5 things are the basics for a good Guinness:
  1. Barley - they use Irish barley
  2. Hops - did you know that it can grow very high - even to 5 meters? It produces natural fragrances and oils, which adds flavours to the beer.
  3. Water - comes form the close Wicklow Mountains (D3-D5 hiking trips!), every day 8 million litres! This is the reason why they established the brewery here, more than 350 years ago.
  4. Yeast - it is grown in Dublin, and from the early 19th century the yeast from each brew is transferred on to the next, there is always a small amount locked int the director's safe :) 
  5. Talent :) - Arthur Guinness established this brewery in 1759 and signed a leasing contract for 9000 years, including the access for the city's watersource. Clever guy ;)
  

  

  



  


Megvan az 5 alapanyagunk, készítsük el a sörünket. Nem nehéz, elméletileg: az árpát beáztatják, megpörkölik (230 fokon 2.5 órán át, csak az utolsó 5-10 percben változik meg a színe), lehűtik, megőrölik, összekeverik forró vízzel és "pürésítik".
Leszűrik és felforralják a komlóval (100 fokon 70 percig).
Hozzáadják az élesztőt és megindul a fermentáció (2 nap).
A legvégén leszűrik újra, érni hagyják és mehet a hordókba :)
OK, we have our 5 ingredients, let's make beer! Not really difficult: the barley is malted, roasted (at 230 degree for about 2.5 hours, only in the last 5-10 minutes changes its color), cooled down, milled, mixed with hot water and mashed.
It is filtered off and boiled with the hops (at 100 degree for 70 minutes).
Then the yeast is added and the fermentation begins (2 days).
At the end it is clarified, matured and ready for packing into barrels. :)


  

Perverzeknek, mint én, egy érdekes képernyő kép.
For perverts, like me, an interesting screenshot.

  



Ezután jöhet a sör élvezete (szükséges érzékszerv a szem), majd a tesztelése (szem, orr, nyelv).
Érdekesség (legalábbis nekem): 2 percig hagyni kell hogy a csapolt sör szépen leülepedjen. Amikor kiöntik az egész egy nagy fehéres katyvasz, mintha csak hab lenne, majd szépen kitisztul és a már ismert fekete szépség lesz belőle.
After that comes the enjoy of the beer (needed sense-organ is the eye), then the testing (eye, nose, tongue). Interesting - at least for me: you have to leave the draught beer alone for 2 minutes for self-clarification. When it is poured into the glass, it is an ugly whitish brew, like it would be only foam. And it starts to clarify and became the well-known black beauty.



  



A jegy borsos árában benne van, hogy vagy megtanítanak sört csapolni, vagy a 7. emeleten található Gravity bárban kapsz egy pint sört (vagy colat... hahaha...). Mivel hosszú volt a sor a csapolásnál és nem bíztam abban hogy jót tudok csapolni, a bárt választottam. Egészen fura élmény, mint egy nappali disco körpanorámával az egész városra!
The expensive ticket included either to teach me how to draw off beer or a pint of Guinness on the 7th floor Gravity Bar (or a cola... hahaha...). The queue was too long at the draught and I was a bit unsure about my own abilities, therefore I chose the bar. Was a really weird feeling, like a daylight disco with panorama onto the whole city!


  





És a végére az én kis szokásos vásárlási kupacom - magamnak :D
And at the end my usual shopping mound - for myself :D



Összefoglalva: az országot mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szereti a kedves embereket, a természetet és a zsíros ételeket.
Summary: I can only recommend Ireland, mostly for those who like friendly people, the nature and fat food :)