Indiai íz - The Indian taste

Nemrég nálam járt egy kedves barátnőm és főzött isteni indiai ételeket. Megkívántam valami hasonlót.
Bár igyekeztem dupla annyi fűszert használni, amennyit én beletennék, emlékezve az ő ténykedésére, ez még mindig csak fele annyira volt fűszeres :) Pedig a currys üveg öngyilkos hajlamú volt és beleborult a serpenyőbe (éljen Párizs és a lustaság: nem kellett nekem összerakni a fűszereket, a 2 évvel ezelőtt vásároltat bontottam fel végre).
Recently a very dear friend of mine visited me and she cooked marvelous Indian food. I had a desire  today for something similar.
I tried to use double extent from spices as I would put in, just remembering her operance in my kitchen, but still it was half so spicy :) However even the curry bottle committed suicide and jumped into the pan (hallelujah for Paris and my laziness: I should have not prepare the spice, but could finally open the one I bought 2 years ago).

Miután kiolvasztottam a nagy fehéres fagyasztott izét, kiderült, hogy nem csirkecomb, hanem csirkebőr. Miért fagyasztottam le, ha sosem enném meg? Örök rejtély. Így maradt a máj.
After I unfroze the big whitish something, it turned out not to be chicken thighs, but chicken skin. Why on Earth did I freeze something, I would never eat? Remains a riddle forever. So liver was the choice.

Recept pedig:
1 fej hagymát megpároltam sok olajon (4 ek talán), dobtam rá fél csípős paprikát és 4 koktélparadicsomot, felöntöttem egy kis vízzel. Itt beleborult a fűszeres üveg :D (Curry Madras), pirospaprika, bors, chili és só. Ja és egy fokhagyma (német, ezért jóval nagyobb mint az itthoni... ezt sajnos csak a fokhagymáról tudom elmondani, másféle adatom nincsen :)).
A végén került bele a máj és a legeslegvégén a zöldborsó.
And the recipe:
I braised an onion on lot of oil (maybe 4 tbs), dropped half piece of hot paprika and 4 small cocktail (pronounced as "cock tail") tomato, poured some water on it. At this phase the curry bottle dove :D (Curry Madras), and I added more red paprika, pepper, chili and salt. Oh and a garlic (German one, it is much bigger than the Hungarian ... I can say this only about garlic, have no other data :))
At the end came the liver and at the very end the peas.


Tisztán, nem keverve - Pure, not stirred

Utána - After

Az indiai ételről - a magyarhoz hasonlóan - mindig eszembe jut A sógun nevű könyvem, ahol elmagyarázták Andzsin san-nak, hogy miért is fontos, hogy a konyha külön házban legyen :D
About Indian food - similar to Hungarian - always the book "Shogun" came into my mind, where the Japanese explained to Anjin-san why it is important to have a separate house for the kitchen :D


Asszony, mikor otthon szorgoskodva jársz-kelsz, tagjaid zsonganak, mint a hegyi patak a kavicsok között.
Woman, when you move about in your household service your limbs sing like a hill stream among its pebbles. 
-- Rabindranath Tagore

Gyerekkori képeim - My childhood drawings, paintings

Beszélgettem egy kedves indiai barátnőmmel a festészetről és egy havas tájnál felvillant, hogy én kiskoromban sokat festettem havas faluképet, mert anyukám nagyon szerette. És előkaptam a mappámat. Ha tudnátok milyen gyerekkori kincsek rejlenek benne és mennyi emlék! Most megtudjátok :)
I was speaking with a dear Indian friend of mine about paintings and winter sceneries, and it popped out that when I was a child (Als das Kind Kind war...) I painted a lot of snowy village scenes, because my mom loved it so much. And I grabbed my portfolio. If you could know what kind of childhood treasures are hidden inside and how much memories! Now you will know them :)

A legrégebbi kép, amit találtam a havas képek, 9-11 éves koromból. Nem, nem voltam egy nagy zseni, de szerettem csinálni.
The oldest pictures I found was exactly the snowy ones from my 9-11-year-old period. No, I wasn't a genius, but I liked doing it.


Nah és mostantól ne tessék megkérdezni honnan is van az a nagy japán imádat... mert annyira régi, hogy nehéz emlékezni rá, miért is alakult ki :) Ezek a képek másolatok fametszetekről a Hold, hó, cseresznyevirág könyvemből. Upsz, most hogy kinyitottam, kiesett belőle egy vázlat és a Párizsban vásárolt grafika is :D  14-16 éves koromból valók a képek és színescerkával készültek.
Na igen, már akkor sem volt türelmem befejezni dolgokat.
Nah and from now on please don't ask me where does my love towards Japan come from... because it is so old, I even can't remember :) These pictures are copies from ukiyo-e in my book "Snow, moon, cherry blossom". Ooops, now I have opened it and a draft felt out, together with a graphics bought in Paris :D The pictures are from my 14-16 yo age and done with colorpencils.
Well, yes, even such an early age I had no patience to finish things.









És most jönnek a felnőttebb témák, 16-20 talán :)
Az a szörnyű koponyafejes rajz filctoll kép, egészen sötét emlékek tapadnak hozzá :(
A pasik ceruzával készültek - az első egy chippendale naptárból, amit egy barátnőmtől kaptam szülinapomra. Szőke srác volt zöld szemmel (L)
Az absztraktok filctollasok szintén.
And now comes the adult content from 16-20 yo period maybe :)
That awkward skull made with brushpen stuck to really dark memories :(
The guys are created with pencil - the first one was coming from a Chippendale calendar that I received as a birthday present from a friend of mine. Handsome blondie with green eyes (L)
The abstracts again made with brushpen.




És a végére egy kép a nagypapámtól. Sajnos nem vérszerinti rokonság volt, így nem örököltem tőle a tehetségét :(
And finally a painting from my grandfather. Unfortunately we did not share the same blood, so i could not inherit his talent :(



Szülinapi ebéd japán módra - Birthday lunch a la Japonais

Anyukámnak október közepén volt a szülinapja, azóta ígérgettem neki, hogy meghívom ebédre egy jó helyre. A jó hely végülis a saját lakásom lett :D Az egyedüli kérés az volt, hogy ne legyen nyers hal vagy nyers hús (valaki ismer engem :)). Természetesen a japánt így sem úszta meg.
My mom had a birthday in the middle of October, I promised her to invite her for a lunch in a good place. The good place turned out to be finally my flat :D Her only request was not to include any raw fish or meat (somebody knows me very well :)) Of course she could not run away from the Japanese style.

Részletesebben ez egy 4 fogásos menü volt előétellel, levessel, főétellel és desszerttel. És persze japán sörrel.
In details: it was a 4 course menu with appetizer, soup, main course and dessert. And of course with Japanese beer.

Még részletesebben:
Lazac misoleves, runnyrunny999 kasu-jiro-ját használtam fel módosítva: a sült tofu helyett igazit használtam és nem volt lazackrémem. Szemfülesek észrevették az előző képen, hogy a 2 leves kölönbözik: igen, a tetejére más került. Anyukámnak póréhagyma, nekem wakame - szárított alga.
With more details:
Salmon misosoup, I used a modified version of kasu-jiro from runnyrunny999: instead of the fried tofu I used original one and had not got the salmon cream. Open-eyed readers have already observed on the previous picture, that the 2 soups look differently: my mum received leek, and I got wakame - dried algae. 


Daigakuimo
Bár előételnek tálaltam, lehetséges, hogy desszert :) Karamellizált édesburgonya.
Even though I put it on the table as an appetizer, might be that this is a dessert :) Sweet potato caramelized on sugar.


Yakisoba
Klasszikus :) Csirkemell répával, gombával és póréhagymával megpirítva, tésztával összekeverve és yakitori szósszal leöntve. A szósz isteni, bár az alapanyagai nehezen találhatóak meg egy átlag háztartásban. Csaltam megint: méz helyett mirint használtam.
Classical :) Chicken breast roasted with carrots, mushrooms and leek, mixed with pasta and poured with yakitori sauce. The sauce is a heaven, however its ingredients cannot really found in an average kitchen. Cheating again: I used mirin instead of honey.



Melonpan
Neve csak a külsejére utal, semmi dinnyés nincs benne. Nem egyszerű megcsinálni, kétféle tésztából készül: egy vajas és egy kelt. A kelttésztát gyúrni és csapkodni kell, rendkivül jó stressz-levezető, alig bírtam leállni vele :) Az alaptésztába macha port (zöld tea) kevertem, emiatt zöld az alsó réteg. És kettő közülük mákkal meg van szórva. Szokták amúgy tölteni különböző finom krémekkel is. Sajnos ez volt az első és egyben utolsó alkalom, hogy melonpant csináltam: nem vagyunk a kis gömböccel kompatibilisek :(
Its name refers to its "exterior", has nothing to do with melon taste. It is not easy to make it: you need two kinds of dough: a short pastry and a batter. The batter has to be knead and flapped, really good exercise to get rid of stress, I could hardly stop myself :)
I mixed the base batter with macha powder (green tea), that's why the lower layer is a bit greenish. Two pieces of them is sprinkled with poppyseed. The melonpan is sometimes filled with different delicious creams. Unfortunately this was the first and last occasion that I baked it: we are not compatible with the little pat :(



Itadakimasu!


Vacsora hármasban - Veletek, v14.0

Huh de régen volt, márciusban! Ezt most csak magyarul írom ki, kizártnak tartom, hogy bármelyik külföldi ismerősöm képes lenne egy vacsora kedvéért ennyit utazni :D

2 ember jelentkezését várom a következőre:

MODERN JAPÁN

tehát nem tradicionális ételek lesznek és semmi sushi, viszont biztosan lesz benne halas vagy tenger gyümölcsei. Vállalkozó kedvűeket várok, akik bármit bevállalnak (akár polipot is)!!!

Kispadon Audrey, Csaba és lassie.

Mushipan

Megyek Japánba tavasszal! És ezt meg kellett ünnepelni. Nemrég találtam egy új videot cookingwithdogs-nál és rögtön új ötleteket is a következő ünneplésre (kell ehhez indok? Nem, ugye?!)
I'll go to Japan in spring! And I had to celebrate it. Recently found a new video by cookingwithdog and a new idea for the next celebration too (do I need a reason for it? No, I don't!)

Mushipan
Gőzölt kenyérnek fordítható, bárhogy lehet ízesíteni. Nagyon gyorsan elkészül, csak liszt, cukor, víz és sütőpor kell bele. A tetejére édesburgonya és mazsola került.
Mivel volt régóta bekevert fahéjas cukrom, én azt használtam fel.
You can translate it to steamed bun, and can be flavored according to your taste. The base dough consists of flour, sugar, water and baking powder. It is sprinkled with sweet potato and raisin.
Because I had cinnamon-sugar for long, I used that one.






A zöld manó - The green elf - D9

És az utolsó nap... annyira azért nem akaródzott hazajönni :) Főleg, hogy másnap dolgozni kellett (utólag kiderült, hogy elszámoltam a szabijaimat és van még plusz 4 napom :o... agyfrász).
Biztos ami biztos alapon a reptérre mentem ki először leadni a kocsit, hogy túlessek a stresszes részen. Utána az összes csomagomat (18+10 kg) becipeltem a városközpontba, hogy megnézzem a Guinness házat. Mivel nagy fan lettem, pedig utálom a sört, de ez mennyei! Nem annyira keserű és a hab tetején olyan, mintha cappuccinot innék :)
And the last day... was hard to bring myself back to Hungary. :) Mostly that I had to work next day (just turned out later that I miscalculated my holidays and still have 4 days left :o ... brain damage).
Just to be sure first I headed to the airport, to be over the stressful part. After that I lugged all of my luggage (18+10 kg) into the city center and had an idea to visit the Guinness Storehouse. I became a big fan, although I hate beer, but this one is heavenly! It is not so bitter and the whip on the top tastes like a cappuccino :)

Guinness Storehouse
OK, főzzünk sört! Mi is kell hozzá? Pontosan 5 dolog a jó Guinnesshez:

  1. Árpa - Írországban termelt árpát használnak fel 
  2. Komló - tudtátok, hogy nagyon magasra meg tud nőni? Akár a 5 méteresre is! Természetes aromát és olajat termel, ez adja az ízét a sörnek.
  3. Víz - a közeli Wicklow hegységből származik (D3-D5 túrák!), naponta 8 millió liter. Ezért alapították ezen a helyen a sörfőzdét több mint 350 évvel ezelőtt.
  4. Élesztő - Dublinban termelik ki, a 19. század elejétől kezdve az egyik sörből tovább örökítik a másikba, és mindig van egy kis adag az igazgató széfjében :)
  5. Tehetség :) -  Arthur Guinness alapította 1759-ben a sörfőzdét és egy 9000 évre szóló lízing szerződést kötött, amely tartalmazza a város vízkészletének használatát is. Okos pasi ;)
OK, let's make a beer! What do we need? Exactly 5 things are the basics for a good Guinness:
  1. Barley - they use Irish barley
  2. Hops - did you know that it can grow very high - even to 5 meters? It produces natural fragrances and oils, which adds flavours to the beer.
  3. Water - comes form the close Wicklow Mountains (D3-D5 hiking trips!), every day 8 million litres! This is the reason why they established the brewery here, more than 350 years ago.
  4. Yeast - it is grown in Dublin, and from the early 19th century the yeast from each brew is transferred on to the next, there is always a small amount locked int the director's safe :) 
  5. Talent :) - Arthur Guinness established this brewery in 1759 and signed a leasing contract for 9000 years, including the access for the city's watersource. Clever guy ;)
  

  

  



  


Megvan az 5 alapanyagunk, készítsük el a sörünket. Nem nehéz, elméletileg: az árpát beáztatják, megpörkölik (230 fokon 2.5 órán át, csak az utolsó 5-10 percben változik meg a színe), lehűtik, megőrölik, összekeverik forró vízzel és "pürésítik".
Leszűrik és felforralják a komlóval (100 fokon 70 percig).
Hozzáadják az élesztőt és megindul a fermentáció (2 nap).
A legvégén leszűrik újra, érni hagyják és mehet a hordókba :)
OK, we have our 5 ingredients, let's make beer! Not really difficult: the barley is malted, roasted (at 230 degree for about 2.5 hours, only in the last 5-10 minutes changes its color), cooled down, milled, mixed with hot water and mashed.
It is filtered off and boiled with the hops (at 100 degree for 70 minutes).
Then the yeast is added and the fermentation begins (2 days).
At the end it is clarified, matured and ready for packing into barrels. :)


  

Perverzeknek, mint én, egy érdekes képernyő kép.
For perverts, like me, an interesting screenshot.

  



Ezután jöhet a sör élvezete (szükséges érzékszerv a szem), majd a tesztelése (szem, orr, nyelv).
Érdekesség (legalábbis nekem): 2 percig hagyni kell hogy a csapolt sör szépen leülepedjen. Amikor kiöntik az egész egy nagy fehéres katyvasz, mintha csak hab lenne, majd szépen kitisztul és a már ismert fekete szépség lesz belőle.
After that comes the enjoy of the beer (needed sense-organ is the eye), then the testing (eye, nose, tongue). Interesting - at least for me: you have to leave the draught beer alone for 2 minutes for self-clarification. When it is poured into the glass, it is an ugly whitish brew, like it would be only foam. And it starts to clarify and became the well-known black beauty.



  



A jegy borsos árában benne van, hogy vagy megtanítanak sört csapolni, vagy a 7. emeleten található Gravity bárban kapsz egy pint sört (vagy colat... hahaha...). Mivel hosszú volt a sor a csapolásnál és nem bíztam abban hogy jót tudok csapolni, a bárt választottam. Egészen fura élmény, mint egy nappali disco körpanorámával az egész városra!
The expensive ticket included either to teach me how to draw off beer or a pint of Guinness on the 7th floor Gravity Bar (or a cola... hahaha...). The queue was too long at the draught and I was a bit unsure about my own abilities, therefore I chose the bar. Was a really weird feeling, like a daylight disco with panorama onto the whole city!


  





És a végére az én kis szokásos vásárlási kupacom - magamnak :D
And at the end my usual shopping mound - for myself :D



Összefoglalva: az országot mindenkinek csak ajánlani tudom, aki szereti a kedves embereket, a természetet és a zsíros ételeket.
Summary: I can only recommend Ireland, mostly for those who like friendly people, the nature and fat food :)

A zöld manó - The green elf - D8

Az utolsó egész napom, visszafelé tartok Dublinba. Na és mi a szöszt kerestem nagy hévvel? Japán kertet :D Kiderült, hogy Európa egyik legszebb kertje (2009-es nyertes) épp Írországban van, ráadásul a nemzeti pacitelep területén. Így két legyet ütöttem egy csapásra :)
My last whole day, I am heading back towards Dublin. And what the hell was I looking for? A  Japanese garden :D It turned out, that one of the most beautiful gardens is exactly in Ireland, plus on the area of the national stud. So it became a 2 in 1 visit :)

Nézzük a lovakat először: a csődörök többsége híres, de már a versenyzésből visszavonult. Viszont nagy összegeket lehet kaszálni a párosításukból. Ahogy a vezetőnk mondta egy szerencsés napon akár 3-4 menet is összejöhet a csődörnek. A kancák nincsenek rákényszerítve a párosodásra, ha éppen fáj a fejük vagy hasonló, és nincs kedvük, akkor nem erőltetik.
A csődörök külön területen vannak egyesével, egymástól elszeparálva a béke érdekében :) Mivel hideg van már, egy csúnya takaróval voltak leterítve.
But first let's see the horses: most of the stallions are famous, but not racing anymore. However the owner can have looots of money from pairing. As our guide told us in a lucky day the stallion can have 3-4 shags. The mares are not forced the pairing, if they have headache or so, no mood for sex, then they leave the girls alone.
The stallions have their own territory, separated form each other just for the sake of peace :) Because it is already quite cold, they were covered with an ugly blanket.


Invincible Spirit

Art Connoisseur

Jeremy

Big Bad Boy

Lord Shanakill

Egyedül Jeremy fogott meg: a papája díszlépéses ló volt, őt is erre tanították be... amíg valami parádé alkalmával a királyné felé nem rúgott egyet. Fél méteren múlott, hogy nem lett angol-ír háború belőle :D
Egyébként Jeremy egész nap egy helyben ácsorog, hiába van nagy legelője.
Egy másik lónak meg klausztofóbiája van, kint alszik a legelőn :D Látjátok, az állatok is lehetnek nehéz "személyiségek", illetve inkább lóságok.
Only Jeremy's story touched me: his father was a marshing horse, and he was taught the same way... until a parade, when he kicked towards the Queen. It was only 50 cm, that this conflict would not become a British-Irish war :D
Actually Jeremy stands in one place on the whole day, no matter that he's got a big field.
Another horse has claustrophoby, he sleeps on the fields :D See, even animals are difficult "personalities"... or rather horsabilities.

Még több ló, nagyok és kicsik és a lovarda területe:
More horses, big and small ones and the stud:


 

  



  

Két nagy kertje van a lovardának: a már említett japán kert és a St. Fiachra.
The stud has two big gardens: the above mentioned Japanese Garden and the St. Fiachra.

St. Fiachra
Állatira izgatott, hogy a szerzetes mit tart a kezében, így beugráltam a köveken megnézni... makkot!
I was very excited what the priest does hold in his hand, so I bounced over the stones to check it... an acorn!

  


  


  

Japán kert - Japanese Garden
1906 és 1910 között épült japán tervező, Tassa Eida tájkertész közreműködésével. A kert az élet különböző fázisait jelképezi a születéstől a halálig, 20 fázisban:
The garden was established between 1906 and 1910 and designed by the Japanese gardener, Tassa Eida. It symbolizes the phases of life from birth till death in 20 steps:
  1. A feledés kapuja - ez a bejárat is egyben. A lélek elfelejti az előző életét és új testet választ magának
    The Gate of Oblivion - the entrance of the garden. The soul forgets his previous life and finds a new body.
  2. A barlang szikla - a születést szimbolizálja.
    The Rock Cave indicates the birth.
  3. A tudatlanság alagútja egy sötét és szűk hely, én a fejemet is bevágtam annyira lüke vagyok - a gyermeki kor tudatlanságát és bizonytalanságát jelképezi
    The Tunnel of Ignorence is a dark and narrow place, I have hit my head, yepp that stupid I am :) - it symbolizes the child's uncertanity and ignorance.
  4. A tanulás dombja - amelyen a gyerkőc végigmegy(tanul)
    The Hill of Learning is the childhood learning phase
  5. A domb tetején egy magas fenyő áll, amit arra csábítja, hogy túl magasra nézzen, de előtte egy csapda figyelmezteti, így lesétál a dombról.
    At the top of the hill a high pine tree is standing, it tempts him to look too high, but a pitfall warns him, so he walks down from the hill.
  6. Itt ellenáll a kísértésnek és nem a könnyű, hanem a rögös utat választja.
    Innen 3  felé ágazik az út: választhatja az agglegénységet, a pénzt és önelégültséget vagy a házas életet. Tegyük fel az utolsót választotta ;)
    He resists of the temptation and does not chose the easy way, but follows the rugged path.
    Here he has 3 choices: bachelor life, materiality and self-indulgence or married life. Let's hope he choses the latter one ;)
  7. Az öröm és csodák szigete következik, itt találkozik élete szerelmével (nem volt senki a kertben rajtam kívül :()
    The Island of Joy and Wonder - he meets his love of life here (nobody was in the garden besides me :( )
  8. Az eljegyzés hídja - The Engagement Bridge
  9. A házasság hídja -  The Marriage Bridge
  10. Mézeshetek útvonal - ez egy szélesebb utacska, hogy elférjenek egymás mellett
    The Honeymoon Path is a wider road, where 2 people can walk side by side
  11. A véleménykülönbség - itt elágazik 2 felé az út, de összetalálkozik újra
    The difference of opinions - they apart for a short while, but reunite again
  12. Csalódás - meglátják a tudás/bölcsesség kútját a távolban, amihez meredek út vezet (én négykézláb másztam meg)... ha 2 ember mássza, akkor a víz 2 oldalára kerülnek és felfedezik, hogy el vannak választva és nem tudnak egymáshoz elérni
    Disappointment - they can see the Well Of Wisdom from afar and they try to reach it on a steep road (i climbed in on all fours), but the path will divide them and they can't get to each other.
  13. Visszamásznak, és próbálnak más utat, hibák és csalódások sorozata után sikerül együtt közösen felérniük az ambíció dombjára
     So they climb back and try another road. After some certain failures and disappointment finally they unite at the Hill of Ambition.
  14. Ima az istenekhez - kicsit megnyugszik az életük, spirituális dolgokra is jut idő
    Pray to Gods - their life is becoming relaxed, have time for spirituality
  15. Az út egy teaházon vezet tovább
    The path goes through a Teahouse
  16. amelyen átutazva végre elérik a bölcsesség kútját
    They go through and finally reach the Well of Wisdom
  17. Itt picit megpihennek és élvezik a megvilágosodást, mielőtt átkelnének az Élet hídján, ami a béke és nyugalom kertjébe vezet
    Here they have a rest and enjoy the enlightment, before they cross the Bridge of Life, which leads into the Garden of Peace and Contentment
  18. A kert sokkal nyugodtabb, az út könnyen járható idős embereknek, nincsenek már megmászni való lépcsők, sziklák. Lecsücsennek az öregkor székébe
    This garden is very relaxing, the path is easily walkable for elder people, there is no steep way, steps, rocks. They sit down in the Chair of Old Age.
  19. Az utolsó elötti fázis a gyász dombja, szomorú fűz árnyékolja be
    The next phase is the Hill of Mourning, which is under the shadow of a wheeping tree.
  20. Majd a lélek az örökkévalóság kapuján át távozik a földről
    And the soul leaves the earth through the Gate of Eternity 

  


  

  



  



  

A látogatás végén kiültem az étterem teraszára (igen, egyedül én voltam ennyire elvakult), kacsákat hallgattam és néztem a kertet, elfogyasztva a répás-édesburgonyás levesemet és a töltött kumpit. Mellékesen előkerült a Glendalough-i barátom, most az asztalra ugrott fel és lopkodta a morzsákat :)
At the end of the visit I sat out on the terrace of the restaurant (yes, only me was so blindfold), was listening to the ducks and watching the garden, eating my carrot-sweet potato soup and backed potato. By the way my friend from Glendalough made a quick visit, this time he jumped onto the table and stole the crumbs :)