És amiért nem érdemes dolgozni...
Marha csalódott vagyok. Eddig imádtam a Cégnél dolgozni, az elején alig vártam a hétfőket, hogy újra bent lehessek. Nagyon édesek voltak a kollégák, kedvesek, segítőkészek, egy csupaszív csapat. Egymásért dolgoztunk. Aztán elment a specialistánk és kaptunk 2 új embert. Majd lenyúlták másik 2 specialistánkat is, még több új ember, közben mások kiléptek... a régi csapatból maradtunk 6-an. Régen mindenki imádta a munkáját, igyekezett hogy jobb legyen, olyan mint a "nagyok".És most ... "gyorsabb, ha megkérdezlek Téged, mintha utána néznék ", "nem értem és nem is fogok rajta gondolkodni", "mi lesz a call flow, mondd én írom", "ebbe a sorba írjam vagy 2 sorral feljebb?" ... tkp specifikálok, lediktálom a kódot hozzá és a teszteléshez a message sequencet... mindez az egész napomat kiteszi, a saját munkámat este, éjjel illetve hétvégén végzem, hogy elkészüljek (igen, ez hivatalos, mivel segítenie is kell az újakat, különben ki kódolna). És ezek után mi van? Ha valami rossz, akkor Te írtad, Te mondtad, kezeket feltéve mi nem tehetünk semmiről, Te cseszted el... hogy van az embereknek képük ilyesmihez? Képtelen elvégezni a munkájukat, egy icipicit sem gondolkodnak, minden szarhoz segítséget kérnek, és ezután még jól bele is rúgnak abba, aki segített.Ma azt hallottam vissza, hogy túl keveset segítünk... remélem valaki csak félrehallott valamit és ez a mondat nem hangzott el...Hát azt hiszem nálam most szakadt meg valami, nem tudom, hogyan kéne túl tenni magamat ezen. Vettem egy rakat csokit :)
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
Húúú... Ismerős helyzet. Az tény, hogy segíteni kell az újaknak, de mindenhol van egy határ. Helyettük ne dolgozz, hiszen Neked is van munkaidőd, kétlem, hogy bármelyikük is hajlandó lenne helyetted elvégezni, pláne munkaidőn kívül.
ReplyDeleteKülönben meg ha egy adott munkakörre vették fel őket, nyilván képesnek kell lenniük ellátni azt, különben... elmehet mindenki a fenébe.
Én már rég elhajtottam volna őket, elvégre Neked is van bőven feladatod, nehogymár mindig más oldja meg az ilyenek életét...
Én sokkal hamarabb belefáradtam, és őszintén csodálom a kitartásodat :)
Gondolom, Téged nem vígasztal túlságosan, de a "senior" kollégák ugyanilyen dolgok miatt panaszkodnak a "junior" kollégákra nálunk is. Problémamegoldó-képesség és akarat nulla, csak kezet széttárni tudnak, bár azt nagyon.
ReplyDeleteSokat lendítene a dolgon, ha a Cég kirúgná azt a sok idiótát, akiket eddig sikerült felvennie, és több épeszű embert alkalmazna helyettük. (Ahogy látom, az utóbbiakból viszonylag kevés van arrafelé.)
ReplyDeleteA jó képességű emberek megszerzéséhez egy tipp a Cégnek: sokat segítene, ha pl. nem lenne tök triviális a szakmai felvételi ("írjuk ki a számokat 1-től 10-ig", stb.), így kiszűrhetnék azokat, akik tökéletesen alkalmatlanok a racionális gondolkodásra.
Köszi lányok. Néha én sem tudom, miért hajtom ennyire magam. Egy kollégám szerint 2 oldalról égetem a gyertyát. Valami belső kényszer, nem hagy megállni. Munkaalkoholizmus :) Mindig az jár a fejemben, amikor ilyen emberekkel futok össze, hogy ha nem segítek, akkor bunkónak gondolnak. Aztán segítek neki, közben dühöngök magamban.
ReplyDeletePersze vannak kivételek, akik tényleg még nagyon újoncok, és valóban rájuk fér a segítség, de ők nem is így viselkednek, ahogy leírtam, hanem nagyon hálásak minden segítségért. :)
No éjjel 2-ig dolgoztam :((( Sikerült megint lenullázni az agyamat. Most várnom kell 1 napot, hogy újrabootoljon :)
ReplyDeleteMegettem egy valag csokit, ma megyek szülinapi zsúrra is, remélem lesz torta és jó sok pia!
Az újrabootolási időben asszem hímzem a 2 RR-t, jövő héten kell tovább küldeni és még csak az egyikbe fogtam bele. Lassan csinálni kéne a karácsonyi ajándékokat is, úgy repül az idő! Hihi, beleszerettem az anyósomnak szánt ajándékba, nem is lesz kész karácsonyig (ld haedless, balerina beauty), meg olyan széééép! :)