Vegyük először a karácsonyt:
- December 20-21 körül van a téli napforduló - ez az év leghosszabb éjszakája, és ugyanúgy mint a nyárit, nagy tűzgyújtásokkal ünnepelték, az élet megújulását, a fény diadalát.
- A római világban a napfordulókor ünnepelt Saturnalia (december 17, bizony Bociii, a házassági évfordulónk!) a vidámság és az ajándékozás napja volt, a római újévkor (január 1) pedig a házakat zöld növényekkel és lámpákkal díszítették, a gyerekeknek és a szegényeknek pedig ajándékot adtak.
- December 25 az i.sz. 2-3 század környékén a napkultusz (Sol Invictus) egy kiemelkedő napja volt, buli-pia-szex fesztivál, és egyben a téli napforduló időpontja is az akkori naptár szerint.
- Krisztus születését a később datálták december 25-re, volt egy rakás variáció (november 25, december 20, január 6- Vízkereszt, április 18-19...), de a legtöbb prófétának érdekes mód valamilyen jeles napra esik a születésnapja vagy halála. Ezzel felüldefiniálták a korábbi római ünnepet, a Sol Invictus-t Sol Salutis-szá (üdvösség napja)
Most pedig vegyük a fát:
Az örökzöldeknek mindig is mitikus jelentésük volt a különböző népcsoportoknál: kozmikus életerő az Ószövetségben, pogányoknál az istenek lakhelye, germánoknál a világ szimbóluma.
A középkorban a németek ágakkal díszitették a házukat télen (fenyőfa, tiszafa, magyal), a reménység, újjászületés, tavasz hirnöke volt. Később az egész fát bevitték, téli májusfának hívták, valaki lucfenyőt, valaki borókát, magyalt, gondolom ami volt a környéken. Az 1500-as évek elejen már árulták is, de még nem díszítették. Néhány eléggé vallásos oldal szerint Luther Márton állított először feldíszített fát a gyermekeinek, 1600-as években már díszítik almával, cukorkával, ostyával. Majd ír róla Goethe az ifjú Wertherben, megismeri Európa is ezt a szokást... Amerikába a német kivándorlókkal jut el. Egyébként a karácsonyfaégőket Edison segéde, Edward Johnson találta fel 1882-ben.Hozzánk is német oldalról került be, az első feljegyzés egy néniről szól, aki a "magyar óvik alapítója", stílusosan egy óvodában állította fel az elsőt.
Csak egy kis érdekesség: 1947 óta Oslo minden évben küld egy fenyőfát a Westminster apátságnak, ezzel meghálálva a 2. világháborús segítséget.
Egyik tűbarátom feltett az oldalára 2 isteni sztorit, ami most annyira illik ide, hogy kiírom magamnál, csak Neked :)
ReplyDelete:))) Mar ismertem oket, arik.
ReplyDelete