Opportunity to ...

Gondolkozom. Mostanában túl sokat. :) Mindenen.

Februárban azért maradtam a Cégnél, mert egyrészt még nem voltam lelkileg felkészülve egy váltásra: fáradt voltam, kimerült, semmi kedvem nem volt új embereket megismerni, mosolyogni hetekig, új dolgokat tanulni gőzerővel.
Másrészt ahogy azt Kölyök írta egy levelében nekem, és sajnos nagyon jogosan: nem adtam elég időt a többieknek, hogy összekovácsolódjanak, betanuljanak.

Most, fél évvel később mi a helyzet?
Az utolsó akcióhőst is kitették a csoportunkból (van egy olyan fajta managerszemlélet, hogy ha valamihez csak egy ember ért, magasan a többi felett, és a többiek mindig őt kérdezgetik, ahelyett hogy maguk keresnék meg a válaszokat, ki kell emelni ezt a szakit, hogy legyen opportunity to grow a többieknek). Hát van opportunity... most hármunkhoz rohangálnak. A newcomer áradat nem állt meg, sőt, szinte havonta érkezik valahova új ember, egyfolytában betanítunk. Ja nem is mondtam még: manager lettem augusztus 1-től. Állítólag csak adminisztratív munka és lesz időm project munkára. Meglátjuk majd. Egyelőre nagyon sok meetingem van, ami nem is a managerséggel kapcsolatos, hanem a scrum masterséggel-leadership teammel. Ha visszaülök a helyemre, akkor meg jönnek a kérdések mindenkitől. Nagyon kiábrándító, hogy néha olyanoktól is, akiknek már maguktól kéne megoldani problémákat. Úgy istenigazából alig van időm effektív munkára. :( Mivel mindenki specifikálhat, így már ez sem kizárólagosan csak hármunknak szól (ezen sokáig gondolkoztam, hogy jó dolog-e... picit veszélyesnek tartottam, hogy bárki behúzhat egy ilyen taskot, nem éreztem megfelelőnek a kompetenciát hozzá mindenkinél. Így utólag már nem tartom rossznak, tényleg nagyon nagy opportunity és inspiráló). Az implementációra most talán lesz idő, csak túl kevés a task. De mivel csoportban gondolkozunk és nem egyénben, így ha nem ugyanaz a csoporton belül az emberek sebessége, akkor szívás van.
A héten volt az előző managerrel egy félév értékelő beszélgetés. Próbált belém önteni erőt, de igazából azt amit elmondott nekem, hogy az én szintemen már más a munka és másra kell figyelni, az nagyon kiábrándító volt ("tudom hogy Te sokkal gyorsabban és jobban tudnád lekódolni, de hagyni kell a többieket is, hogy megtanulják stb..."). Lehet, hogy önző vagyok, de én ezt a fajta hierarchiát, ami itt van nagyon nagy erőforráspazarlásnak tartom, ahogy Larry is megmondta: nem az a jó megoldás, hogy a specialistákat architektnek vagy product managernek kiemeljük és rájuk sózunk egy rakás adminisztratív munkát. Ez a legrosszabb. Kineveltük őket, majd ahelyett, hogy kihasználva ezt fel tudnánk gyorsulni, neeem, supportra és betanításra használjuk őket, ha elértek egy szintet.

A csoportom egyébként jó. Jó lehetne. A hangulat, team spirit nagyon jó. Talán túl jó, mert az örökös viccelődés miatt nekem úgy tűnik igencsak lelassult a tempo.
Voltam egy hét szabin, mikor visszajöttem és ránéztem a backlogunkra, nem sok minden változott rajta. Ami változott, azt szinte mind Kölyök csinálta (respect). Érdekes, ő az egyetlen ember azok közül, akit ismerek (beleértve engem is), aki ha nincs is éppen semmi taskja, mégis talál magának valamit: module testeket javítgat vagy kódot nézeget. Ez csak a jelenlegi munkatársaimra vonatkozik, mert van még egy ember, aki szintén ilyen ;)))

Szóval már nem vagyok fáradt, sőt alig várom, hogy dolgozhassak és pöröghessek.
És nem, nem lett sokkal jobb a helyzet a csoportokon belül, mint fél éve.
A hangulat, az jobb lett.

(UI: Jef kérlek ne mondj véleményt, főleg az "én megmondtam"-ot most nee :) Nem vagy Te Alfred...)