Egy kolléganővel chatelve jött a tonhalas tészta ötlete. Képet nem mutatnék, furán néz ki. Viszont irtó finom.
Pénteken pedig bent egy kolléga mesélte, hogy most sokféle tésztát csináltak, mert sok vendég járt náluk. Innen meg a "szegények tésztája" jött :))) Ez egy vargabéles keverve stíriai metélttel dolog, túró az nem volt otthon, így vékony tészta lett összekeverve cukros tejföllel és citromhéjjal:
Ilyen szimpi szenyát is csináltam (nem röhögni a tányéron!):
Jef pedig megsütötte élet első igazi sütijét. Marha jól néz ki, marcipánis csokis. A folyékonynak tűnő részek a csokik (mert melegen vágtuk fel :))), a világos pöttyök meg a marcipándarabkák:
Amúgy nagyon buzi, mert nem engedte, hogy segítsek... néha kérdezett, hogy mi miért úgy van ahogy írják, de amúgy ki lettem zárva a konyhából. Mondjuk annyira nem nagy baj, el lehet viselni :D Picit fura megszokni, hogy ne szóljak bele mindenbe... (na jó, marha nehéz megállni...)
Ja, ezt muszáj megosztanom a kedves nagyérdeművel: egy Tescos bevásárlás alkalmával találtuk ezt a mirelit pultnál Jeffel (utálok egyedül vásárolni!!! valakit mindig elcsábítok magammal... mondjuk Derrick pár hete azt mondta soha többet, mert túl sokat költ ha velem van :D De most szombaton csak megfűztem):
Igen, ez egy joghurtos pohár, legbelül egy üres túrórudi papír, és kilóg belőle egy halacska... nem jó keverni a kaját ilyen formában, megüli a gyomrot :D
Akkor szép sorjában. :-)
ReplyDeleteA "vargametélt" avagy "stíriai béles" nagyon finom volt. :-) És ami furcsa, hogy hiába nem volt benne túró, mégis túró ízű volt.
A szendvics isteni volt! (Most meg is éheztem a látványtól. :-))
A sütit pedig legközelebb korábban kiveszem a sütőből, és ez remélhetőleg nagyban javít majd az élvezeti értékén. :-) Esetleg lefedem alufóliával sütés közben (bár süteményeknél még nem hallottam, hogy ilyen technikát alkalmaztak volna). Viszont a bal oldali makró fénykép tök jó lett! (Jobb mint a süti maga. :-))
A tescos képre pedig nincs szó... egy költő kéne... :-)
http://www.youtube.com/watch?v=0worOsL6mX0#t=19s
Hm... nagyon guszta ez a süti, recept elkérhető? :)
ReplyDeleteA tesco-s képre no comment, nem is jutok szóhoz :D :D
Sütireceptet (csokisra gondoltál,ugye Nina) Jef tudja szolgáltatni. Ugye Jef, idefirkantod? :D
ReplyDeleteViszont a Kapcsolat videot nem tudom lejátszani, bármi is legyen...
Íme a recept! :-)
ReplyDeleteMarcipános csokoládékenyér csokoládédarabkákkal
Hozzávalók 1 adaghoz:
110 g vaj
200 g világos barnacukor
2 tojás felverve
3 evőkanál kakaópor
140 g sütőporral kevert liszt
100 g marcipán
60 g csokoládé pont és petty
1. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Vajazzunk ki egy kb. 1 kg-os gyümölcskenyérhez szükséges tortaformát. Az aljára tegyünk sütőpapírt. Keverjük a cukrot a vajjal krémesre.
2. Állandó keverés mellett adjuk a vajas krémhez a tojásokat.
3. Szitáljuk a kakaóport és a lisztet a krémhez. Keverjük el egyenletesen.
4. Éles késsel vágjuk apró kockákra a marcipánt. Keverjük össze egy tálban a csokoládé pontokkal és pettyekkel. Tegyünk félre a keverékből kb. 60 g-ot, a többit egyenletesen forgassuk bele a tésztába.
5. Öntsük a tésztát az előkészített tortaformába. A tetejét szórjuk meg a félretett csokoládés marcipán keverékkel.
6. Süssük 45-50 percig, amíg a tészta felemelkedik és kemény lesz. Néhány percig hagyjuk hűlni a tésztát a tortaformában, majd tegyük tortarácsra.
És mi ehhez képest ami más volt?
ReplyDeleteKb fél csomag sütőpor került bele amúgy, mivel nálunk még ilyen kevert lisztek nem kaphatók (vagy csak én nem vagyok elég bátor). És rövidebb ideig is elég sütni, talán 40 perc?
Jef, nem kéne munkába menni? :DDD
ReplyDeleteMunkában vagyok én, csak ezt a receptet még egy pár hete beírtam a gépembe, így most csak be kellett copy-paste-elnem. :-)
ReplyDeleteAmi más volt:
A 140 g sütőporral kevert liszt helyett 140 g sima lisztet használtam (valami kifejezetten süteményekhez való lisztet), és fél csomag sütőport tettem bele. De lehet, hogy mehetett volna bele egy egész csomag is.
Nem használtam sütőpapírt, csak kivajaztam a tortaformát. Viszont teflon bevonatú volt a tortaforma.
Nem szitáltam lisztet, kakaóport, egyszerűen csak beleöntöttem, és elkevertem.
A marcipánt, miután kockákra vágtam, és összeragadt, végül csak egyszerűen apró darabokra tépkedtem, és rögtön beledobtam a tésztába, hogy ne tudjon újra összeragadni.
Jó tanács: a cukor és vaj összekeveréséhez jól jön egy villa, amivel szét lehet nyomkodni a vajat. (Vagy előtte meg lehet melegíteni egy kicsit a vajat.)
A 45 perc szerintem jó lett volna, én sajnos 50 percig sütöttem, ráadásul az utolsó 3 percet légkeverésessel, ami még durvább.
Jef, köszi :))) Ezt muszáj kipróbáljam :))
ReplyDelete