Hétvégi ez+az

Szombaton lányos zsúrpartira hívtak kolléganők. Még sosem voltam csajpartin (otthonülősön). Bevallom antiszoci vagyok néha (gyakran) és nem szeretek sokáig ugyanazokkal lenni. Nekem unalmas, nem tehetek róla :( 1-2 óra még tök rendben van, de utána már nem tudok mit kitalálni, hogy legyen téma; vagy hogy koncentráljak.
Na és ezért is szoktam rá az angolos távozásra :D Elég nehezen engednek el, az igazság sértő, kifogásokat nem fogadják el, szóval... A barátnőim régebben megszokták, tudták, hogy furcsa vagyok. Van aki most is elfogadja.
Amiért akartam írni a buliról, az az, hogy ugye ha fiúk tartanak kanbulit, akkor a vásárlást pár rekesz sörrel indítják. No, a lányok vettek gyümölcs illatú buborékfuvót és Smartiest :D Kicsit eláztattuk a lakást vele, de mókás volt.
Legközelebb lesz csoki és fagyi is.
Ja meg volt bor (szomszéd saját készítésűje, jó kemény cucc), meg házipálesz kajszibarackos.
5.5 órát kibírtam emberek között, ami nálam szerintem abszolút csúcs!

Vasárnap Anycinál rokonlátogatás. Uncsitesóm bemutatta végre a barátnőjét. Ő az első, akit hivatalosan is ismerek. Én Jefet vittem - egyrészt mert rühellem a családi ebédeket, másrészt így tutti nem kérdeznek a szerelmi életemről :D
Jef szerint a barátnő Lindsay Lohanra hasonlít (még a nem kokós és nem alkesz korszakából).
Véleményt nem mondok, mert első alkalom után nehéz leszűrni, amúgy is ilyenkor az ember tökre izgul, ideges, és nem mindig önmaga. De Veszprém kézilabda meccsre hajlandó kijönni velem :D
Anycinak meg túl sokat mesélhettem a kacsasültekről, mert bevásárolt belőlük:

Nekem ez elég zsíros volt, szerintem én jobban csinálom, de értékeljük az igyekezetet és elsőnek egész jó lett. De maradt az abszolút ász a kacsában Kiccivem anyukája.

Ebéd után úgy gondoltam kiugrunk Visegrádra Jeffel. Hét elején megkérdeztem:
- Van kedved kijönni vasárnap Visegrádra?
- Nem igazán.
- Nem baj, majd hozzászoksz addig a gondolathoz... :DDD
Kinéztem magamnak egy helyet, ahol 10 napos turnusokban lehet méregteleníteni + böjtölni + tornázni + túrázni + pihenni, amolyan igazi "szakadj el a várostól és relaxálj" helynek tűnt. Gondoltam, mivel kérnek előleget inkább személyesen viszem, legalább megnézem élőben... no, ez jó döntés volt, hisz magamat ismerve ha rosszul érzem magam, akkor pakolok és már jövök is haza, még ha be is fizettem már rá.
Egy kis földúton kellett bemenni - ettől még lehetett volna jó. Egy sarokház volt, elég pici kerttel és bár a madarak hangosan csiviteltek, mégis tök zajosnak tűnt a közeli műút miatt (pont ez vezet fel a fellegvárba). És őszintén szólva a saját kertecském sokkal szebb, nyugodtabb és tisztább. Szóval ránéztem Jefre, aki majdnem elröhögte magát, amikor kinyögtem, hogy nekem ez nem teccccik, húzzunk innen el gyorsan.
Picivel feljebb megálltunk, én meg jól elbújtam a kabátja alatt (aaaa, kiesett az A betűűűm), nehogy megtaláljanak. Csörgött is a telcsim, Jef megjegyezte, hogy "vedd csak fel, a böjtkúrád hív". Na de hogyan közöld valakivel, hogy "bocsi, nem tetszik a házad, az enyém jobb..." Az emberek nagyon háklisak a sajátjukra (én is az vagyok).

Felmentünk a fellegvárig, 150 ft-ért pisiltem a 300 ft-os parkolóban :D A belépő a várba már túl soknak tűnt, így le is jöttünk gyorsan a hegyről.
Duna parton pedig tök szépen kiépített sétáló út van:

Ez lett a kedvenc képem, olyan tündéres, mesés :D

Mozgalmas hétvége volt, igaz?
Bevallom kicsit már várok egy kifekvős, nyugis hétvégét (akkor majd azért sírok, hogy fuuu de uncsi :D)