Valentin nap

Tegnap a Sparban 2 srác beszélgetett, ennyit hallottam meg belőle a röhögcsélésük közepette:

- A valentin napot elintézem 2 pofonnal...

Eszembe jutott, hogy milyen sok srác érzéketlen manapság. Nem tudnak szeretni, önzőek, leszarják a másikat. "Minek vegyek ajándékot, ez csak egy új felfújt mesterséges ünnep", "Utálom a Bálint napot" stb.. Nos, a Valentin nap nem új ünnep, kimondottan régi, brit szokás. De az eredete a római időkre nyúlik vissza.
Eredetileg kedves üzeneteket volt szokás küldeni egymásnak, és nem csak a szerelmesek tették. Az igaz, hogy ezt felspirázták ajándékok hadával manapság. De ez kikerülhető, ha az ember igazán akarja tartani, és szereti a párját. De azok a srácok, akikre gondolok még üzenetet sem küldenek, sőt, egész évben nem igazán kényeztetik párjukat. Tudnám minek nekik barátnő. OK, tudom, a lustaság, kényelem miatt (szex, kaja, takarítás stb ingyen, bármikor). Megvetem az ilyen embereket, akik csak kihasználnak másokat, arra alapozva, hogy a másik szereti őket, és bármit megtesz nekik, csak ne hagyják el. A másik meg sokszor hiszi azt, hogy azzal, hogy körbeugrálja, a pasi értékelni fogja. Pedig pont nem. Megszokja, semmit nem kell tennie, hogy körberajongják, fel sem tűnik neki már és nem értékeli. Nem szörnyű? (Megjegyzés: természetesen vannak ilyen lányok is. Én jóval több fiút ismerek mint lányt, nagyobb arányban fiúknál látok ilyet.)

Én azért még bízok abban, hogy szembejön maaajd egyszer valaki, aki egy kicsit Mr Darcy, egy kicsit Brad Pitt a Szenvedélyek viharában, akinek vannak érzelmei és nem fél kimutatni, aki nem egy lusta hernyó otthon ülve minden nap stb stb... mert a Reményhal meg utoljára :D Ha mégsem, akkor marad a sok kutya és az állatvédelem, mint Bridget Bardotnak.

Azért én vettem magamnak egy kék macis lufit :)

Egy kis romantika azoknak, akik szeretik.