A szél susog kint,
Elmém lecsendesedett,
Nincs benne semmi.
Üres nyugalom,
békét árasztó magány
honol bennem ma.
Ácsingóztam rá
régóta, most ideért
de meddig marad?
Zavarbaejtő,
a csend üldözve van a
világ e részén.
Nos Jef: ez már vers, még hozzá az első haiku stílusú versikém :)
Én nem írok, csak idézek. Fodor Ákostól...
ReplyDelete"Választhatsz:
KATARZIS-ÉREM
(fej?)
pehelyke, áhí-
tattól visszafojtott lé-
legzetté tettél
(írás?)
Bármihez érek:
te zendülsz. Nyelved lettem,
harangom lettél.
(
milyen érvényes
lett arcom: két tenyered
zárójelében!)"
A harmadik :)
ReplyDeleteNem is tudtam, hogy megtörhetem a szót... hmm.. pedig gondolkoztam rajta...
ReplyDelete:)))
ReplyDeleteNahát, Boci, most egyszerre négy haikut is írtál! ;-)
ReplyDeleteEgyébként az is vers volt, amit régebben írtál, hiába nem gondolod annak. :-)
Nos Jef, ez igazabul egy vers lenne, nem 4 darab, de 4 versszakbol all :)
ReplyDeleteEs ez volt az elso, eleg benacska, igy par nappal kesobb :D
Tudom én, hogy egy versnek szántad, csak arra próbáltam célozni, hogy egy haiku nem áll több versszakból - már amennyire én tudom. ;-)
ReplyDeletePersze, lehet új versformákat is teremteni, ettől halad előre a világ. :-)
Igen, de találtam ilyeneket, amik hosszabbak. Sőt 5-7-5-7-5-öset is.
ReplyDeletemég egy ember Magyarországon, aki szereti Tori Amost??? ÁÁÁH!
ReplyDeleteNéhány számát igen :)
ReplyDeleteBár én mindenkinek csak néhány számát.
ReplyDelete