Tavaszi nagytakarítás

Nemtom, ez a hét valahogy nem jön össze. A nők ugyebár alapból hisztisek, na de most mi a tök van velem? Nem tudnak úgy hozzám szólni, hogy ne ingerülten válaszoljak (utólag is elnézést mindenkitől).
És ráadásul nincs kedvem egyedül lenni. 1 percre sem. De ha valakivel vagyok, azt meg bántom (megint elnézést kérek :( )... szükségem lenne egy lakatlan szigetre pár hétre, ha van akinek van ilyen a tulajdonában kérjem szóljon, válsághelyzet van :) Hmm, lehet hogy egy hosszú hétvégét betervezek jövő hónapra magamnak valami wellness szállóba, kár hogy nincs már üdülési csekkem idén.
Szeretném ha legalább egy fronton rendben lenne az életem, de magánélet és munkahely egyformán kaotikus és fogalmam sincs mi fog holnap történni. Lévén előre tervező típus vagyok, ez most nagyon durva, utálok bizonytalanságban élni...

Most itthon ülök, a férjem vadi új gépén posztolok arra a blogra, amit ő nem ismer... amúgy nincs itthon. Ma van a szülinapja. Átjöttünk, felvettem a szokásos szülinapi csúcsos papírsapkát, elénekeltem neki a bvoldog szülinapot, összeborultunk, sírtunk.
Aztán nekiálltam takarítani. Otthon nincs kedvem hozzá, de ez a lakás olyan szép és tiszta amúgy is, itt jól esik. :) Miután elment családi vacsorára, elkezdtem megszűntetni a rám emlékeztető dolgokat: az elmosatlan vázákat, a kollégáknak készített és félbehagyott búcsúajándékokat, a festékes ecseteket, tusfürdőt, fogkefét... nem egyszerű, nagyon beettem én magam ide :)))
Talán így bocimentesen fiúsabb lesz a lakás...

Vettem tegnapelőtt egy filmet DVD-en, nagyon szeretem: Szerelmünk lapjai. Sajnos nincs kivel megnéznem :( Egy srác vagy alapból szereti a romantikus filmeket vagy csak akkor, ha már tényleg volt annyira fájdalmasan szerelmes, hogy át tudja érezni.
A férjemmel nem lenne túl jó ötlet, mivel egy nagyon szenvedélyes párról szól, akik nagy nehezen, de együtt tudtak maradni és együtt öregedtek meg, tulajdonképpen az idős bácsi meséli el szerelmük történetét a feleségének, akinek memóriazavara van és semmire nem emlékszik, őt sem ismeri meg. Csak néha van pár perce, amikor igen, és újra együtt lehetnek... ezért a pár percért él a bácsi.
Rendeltem egy hamburgert, beteszem a filmet és azt hiszem egy adag 100-as zsepivel megtekintem. :) Remélem nem jön haza addig senki :)