Párizst látni és meghalni

Szerelmes vagyok, totálisan. Az Eiffel toronyba, a Montmartre kis utcácskáiba, amik tele vannak boldog emberekkel és borozókkal, a francia kék szemű fiúkba, a Notre Dame-ba, a borba, az iszonyú finom ételekbe. Röviden: Párizsba.


Megjöttem, de nagyon nehéz szívvel ültem fel a gépre. Ilyen sem volt eddig, picit azért mindig jó volt hazajönni. Most nem.
Anukámmal mentem - na jó, felejtős a közös utazás élménye :) - egy hosszú hétvégére az őszi Párizsba. Mást sem hallani, mint franciákat leszóló negatív kritikákat, ezért kissé berezelve mentünk ki. Részben mert épp sztrájkoltak hetek óta (vajon mennyire jó ilyenkor magyarnak lenni, vajon tudják-e a franciák, hogy Sarkozy magyar származású?), részben mert állítólag nacionalisták és nem szeretik a turistákat, nem beszélnek más nyelven - még ha tudnak, akkor sem, bunkók stb. Biztos mindenki hallott már ilyen és ehhez hasonló megjegyzéseket. De az én Párizsom nem ilyen! Szeretnivaló, káprázatos, magával ragadó és el nem engedő.
Mon Paris est charmant, dynamique, beau, gentil, aime les touristes, elle parle l'anglais. :)


Természetesen nem mindenkinek való. Még megtalálható benne az a Franciaország, amit annyian odaképzelünk - a kis meghitt kávézók a forró croissant és kávé illatával és a kedves bisztrok (étterem francia elnevezése), a fekete táblára krétával felírt menü, a falusias hangulat ami most amúgy is annyira divatos, a gyönyörű régi épületek, a középkor történelmisége, közben a divat fővárosa. De ott van a modern oldala, a bevándorlók hatalmas serege, az üveg épületek a távolban, az iszonyú tömeg délelőttöt kivéve. Meglepő módon tiszta, egy kutyakakit nem láttam a viccek ellenére. Viszont volt olyan negyed, ahol mi ketten voltunk fehérek. Kicsit félelmetes, mintha Afrikában lennénk. De ennek is megvan a varázsa: eddig még nem láttam olyan utcát, ahol egymás mellett hajfonó fodrászüzletek vannak, fekete emberkéket több száz mini eiffel toronnyal turista helyeken, break táncosokat vagy a népet szórakoztató utcazenészeket ilyen sokszor egy nap :)

A következő pár poszt Párizsról fog szólni. Szétdarabolom, mert lusták vagytok hosszút elolvasni :p



6 comments:

  1. Én is imádom Párizst! Még csak egyszer jártam ott, de azóta is annyira szívesen visszamennék :) Remélem, sok képet is mutatsz :)

    ReplyDelete
  2. :) Igyekszem azért szortírozni.

    ReplyDelete
  3. "Szétdarabolom, mert lusták vagytok hosszút elolvasni :p"

    Ravasz Boci vagy! :-)

    ReplyDelete
  4. Na jó, a hosszúakat én sem szoktam elolvasni. Még ha tudom is, hogy imádom a stílusát a szerzőnek.

    ReplyDelete

Szia,
Itt hagyhatsz nekem üzenetet, dicséretet, leszúrást, szeretgethetsz virtuálisan, utálhatsz is :D
boci