Bábok

Kolleginával egy újabb japo művelődési estet hoztunk össze nemrég: japán bábszínház.
Ellentétben az itthoni gyakorlattal, náluk nem csak gyerekeknek való a bábozás, sőt, inkább felnőtteknek.

A bábozó emberke egy görgős sámlin ült, feketébe öltözve. És kezével-lábával mozgatta a kb 1 méteres bábut:


Nem akarom lekicsinyleni az emberke szóval: a bábozás hasonlóan a nóhoz Japánban nemzedéről nemzedére száll, egész dinasztiák vannak a "szórakoztatóiparban".
A mi két bábosunk Nishikawa Koryu V. és Vakaszanodzso Curuga XI. volt.

3 részből állt az esti műsor:

1. Halk zene és zajok mellett a 2 színész elbábozta a rizsföld döngölését, magvetést.
2. Csak zene + éneklés egy természetesen kettős öngyilkosággal végződő darabból. Ez volt a felejthető rész, amikor én speciel majdnem elaludtam :)
3. A legjobb darabka: 2 vándor rosszcsontról tele vicces résszel. Egész nagy részt magyarul mondták vagy énekelték. A japánhoz felirat volt. Annyira jól sikerült, hogy nagy vastapsot kaptak érte. :)
   Számomra nagyon fura mennyire végletes nép a japán: tök jó humoruk van, aztán tele vannak tragédiával, és öngyilkossággal.

Készültek ráadással is: csináltak egy magyar népviseltbe beöltöztetett bábot és csárdást jártak el vele :D A tökéletes, gyomorig felérő nyali :))) Imádom, ha a rendező vagy akárki ennyire figyel arra, hogy hol lépnek fel, és egy kis helyi specialitást is belepakol a műsorba.

Természetesen nem maradhatott el itt sem a nézőkkel beszélgetés (egy irányú persze). 2 szám között megmutatták a bábok felépítését, használatát. Nagyon tetszik, nem teljesen tudatlanul ülök ott, kapok egy kis kultúrán túli történelmet és technikát.

Sajnos túl fáradtak voltunk mindketten, ezért a közös séta és vacsi elmaradt.
De van még egy japán bábok esténk előrejegyzésben, mondjuk hónapok óta. Remélem decemberben végre összejön.