Jazz meg az

Ez is bekövetkezett: egyre többet hallgatom azt a zenét, amit nem értettem meg a decimális 20as éveimben: a jazzt. Már az autórádiómban is Jazzy szól. És otthon vagy jazz vagy meditációs zene. Lehet csak belefáradtam a rohanó világba, a káoszba magam körül, és szükségem lenne egy kis relaxra? :o

Tegnap néhány baráttal elmentünk Kozma Orsi Quartet koncertjére. Ez az első jazzkoncertem :)
A Budapesti Jazz Clubban volt, ami a belvárosban egy palota jellegű épület. Földszinten kávézó és pub, de elég gyéren felszerelt. Az emeleten van a koncertterem. Elötte egy pici váró, büfével, mint a színházakban. Kb 15 perccel a koncert elött mehettünk csak be, addig hangszereltek és gyakoroltak. Bár foglaltunk asztalt, nem tudtuk, hogy lesz-e, mert ha telt ház van, akkor az asztalokat elteszik... :o Hála égnek nem sokan voltak, így leülhettünk kicsit kényelmesebben.
Az én kicsi agyamban egy jazz pub füstös asztalkás bár, kis sárgafényű lámpákkal. Bárpult, rohangáló pincérnők szexisen felöltözve. A zenekar elegáns öltönyben (fehér vagy színes) és az énekesnő végig középen, díva kivágott ruhában, magassarkúban, gyönyörű hajjal, sminkkel, flitter vagy boa, hosszú selyem vagy bársonykesztyű. A zenészek boldogak, figyelik egymást, mosolyognak. A középpontban a Nő, reflektor stb... aki csodaszép, varázslatos, szexi.
Ehhez képest a youtube-on már láttam néhány felvételt, és úgy tűnik itthon ez a menő (rosszabb, ha külföldön is): a srácok polóban, farmerben, sportcipőben. Az egyébként nagyon szép hangú énekesnő elnyomva, nem emelkedik ki a csoportból - amolyan agile metódus lehet, hagyjunk mindenkit érvényesülni. Felveszi nagymami 3 számmal nagyobb ruháját, egyedül a hangja utal arra, hogy ő nő. Kicsit tinglitanglizik, ha nincs ének, kiül oldalra egy bárszékre, a fiók meg beleélik magukat a zenébe, egyesével, csukott szemmel stb... zeneileg biztos szuper, meg az ismerősöm szerint össze néznek ők és figyelnek egymásra, de mégis olyan, mint 4 különálló ember, beosztva éppen mikor ki jön, nem kerek egész, hanem szekvenciális futtatás.

Mutatom mire gondoltam. Persze ízlések és pofonok, de nekem ez jelenti a jazzt:
egy régebbi filmben láttam (bár ez blues), de benne van minden, amit gondolok: Miss Celie's blues. (persze most nem találom amire gondoltam)
És ami nálunk van: ez egy nagyon szép szám Kozma Orsi Quartet-től amúgy.
Nagyon tetszett egy magyar szám, ami KO egy régebbi szólólemezéről való: Holnap. De feldolgozták jazzesítve. Ezt sajnos nem találom a jutyubon.

Szóval számomra kicsit csalódás volt a helyszín, a ruhák, meg az elképzelés. Amúgy gondolom mindenki nagyon profi (nem értek a zenéhez), a dalok szépek voltak csak kicsit sok volt az ének nélküli rész. Ahogy azt megbeszéltük utólag: amíg van ének, addig az ember figyel. Míg ha csak zene van, akkor kicsit elkószál az agyunk, elkezd gondolkodni, depis lesz stb... szóval fura egy hangulatot ad. Meditálni biztos nagyon jó :)