Később sikerült egy közös kép is róluk, de nem túl jó lett.
Íme a vágatlan képek:
Bónusz:
Tudom, félbevágta a víz a nagyokat...
A sirály - Egy amatőr fotós gondolatai :)
A sirály 1 éve készült Helsinkiben. Én ültem egy padon, előttem szinte a lábaimnál rohangált egy buzi sirály. Nem őt akartam lefényképezni, hanem egy fahídat Kiccivemnek, mert szereti az ilyen jellegű képeket. Csak hát a sirály zavart, a híd meg rozsdás volt. Közben megérkezett egy másik is és egymásnak kiabáltak. Az egyik fent ült egy falécen, a másik a lábamnál, és felnézett rá. Mivel elég közel voltak, nem tudtam olyan képet csinálni, hogy mindketten rajta legyenek - az lett volna a tökéletes. És mivel nagyon izegtek-mozogtak, így csak vaktában néha felkaptam a gépet és lőttem rájuk pár képet. A fókusz is van ahol nem a madáron van.
Később sikerült egy közös kép is róluk, de nem túl jó lett.
Íme a vágatlan képek:
Bónusz:
Tudom, félbevágta a víz a nagyokat...
Később sikerült egy közös kép is róluk, de nem túl jó lett.
Íme a vágatlan képek:
Bónusz:
Tudom, félbevágta a víz a nagyokat...
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
"Tudom, félbevágta a víz a nagyokat..."
ReplyDeleteLOL :-)))) Úgy látom ezért a képért vagy egy hasonlóért már megkaptad a magadét a fotósuliban. :-)
Egyébként meg a sirályok nagyon aranyosak, ne tessék lebuzizni őket. :-)
Nekem tetszenek a közeli képek, különösen az első (totyogós :-) ) kép, meg a reménykedve felfelé nézős (kár hogy itt a háttér lett éles, pedig egyébként tök jó).
Amikor azt mondom, hogy tök jó, akkor azt úgy értem, hogy nekem tetszik. Nem vagyok képzett fotós. ;-)
A sirályokról pedig mindig ez jut eszembe:
http://www.youtube.com/watch?v=7YPxXdLD0VY
:-)
:))) jut erről eszembe, hogy apádat és anyámat össze kéne költöztetni. Anyu kb úgy főz mint nagyanyád, ugyanazokat a filmeket nézik, és a sportadó folyamatosan be van kapcsolva :D
ReplyDeleteMinap átugrottam ünnepi vacsorára: pont akkor kezdődött vmi dél-koreai sorozat x. része... ennyit az ünneplésről :(
Ja, főtéma félbevágós képem még nem volt értékelésen. De találtam elég sokat a képeim között, ami ilyen volt. :)
ReplyDeleteHát, apámnál az volt a csúcs, amikor idén egy szállodai szobában voltunk. Bementünk a szobába, ő azzal a lendülettel bekapcsolta a sportadót, majd még mindig ugyanazzal a lendülettel kiment a szobából. Én meg pár másodperc után arra lettem figyelmes, hogy magamra maradtam néhány igencsak gnóm kinézetű, izzadt, büdös női súlyemelővel (de szerencsére csak így tévén keresztül). :-)
ReplyDelete:)))) ez az "igazi férfi" jellemzője. Örülj neki, hogy Te nem vagy ilyen (és ezt most pozitivan értem). Megőrülök, ha egész nap szól valami csak azért, hogy zaj legyen.
ReplyDeleteOlyan kár, hogy rossz a fókusz a negyedik képen :(
ReplyDeleteA második képen épp vistozásra készen (iszonyú csúnya hangja volt).
A harmadiknak "A keselyű" címet adnám. Hmm, asszem megversenyeztetlek Titeket majd, kiváncsi vagyok kinek mit jelent egy kép. :)
Jé, a harmadik tényleg olyan, mint egy keselyű! :-))
ReplyDeleteFélbevágás ide vagy oda, nekem az a kép a kedvencem :)
ReplyDeleteÉn is utálom, ha csak azért megy a tévé, hogy menjen... Rendszeresen ki is kapcsolom, ha nem nézi senki. A gáz csak az, hogy anyáméknál abszolút nonstop megy a tévé, a gyerekek meg marha sokat vannak náluk, és kezdik azt hinni, hogy ez a normális. Hazajönnek az oviból, már kérik is, hogy kapcsoljam be a mesecsatornát. Ok, végülis egy kis punnyadás rájuk fér ovi után. De amikor 10 perc múlva már harminc játék között ülnek a tévé előtt, és azt sem tudják mit néznek, akkor kezdek ideges lenni. Ilyenkor szépen ki szoktam kapcsolni a tévét, amire ők éles visítással felelnek, hogy neeeeeeeeeeeeeeeeeee! Akkor viszont minden játékot a helyére kell pakolni - na ez az a pont, amikor megnyerem a meccset, mert rájönnek, hogy a tévé nem jobb, mint a többi játék együtt. Szerencsére még így értékelik a szitut.
Na igen, gyerekekkel és gyermeklelkű felnőttekkel nehéz bánni. Az előbbiek még tanulófázisban vannak és nem tudják mi miért van. Az utóbbiak meg makacsok sokszor, és bele sem gondolnak...
ReplyDelete