Amikor otthonomba érkezett gyermeki csodálattal néztem rá.
Ez hogy lehet? Hisz ő egy-nyár hírnöke!
Búján és büszkeséggel telve virít a mezőkön, kertekben,
Magába szívja a nap melegét
és boldogan árasztja magából a csodálatos illatfelhőt.
De a nyárnak már vége, a boldogság, örömteli kacagás elmúlt,
A tél hirtelen beköszöntött, hideget, sötétséget hozva magával.
Miközben kint havazik, ő idebent éli utolsó napjait.
Vígan, színesen, illatosan ontja magából a nyár utolsó leheletét
Átadva nekem minden energiáját, hogy a tél ne legyen hideg és sötét idebent.
When she arrived into my home, I stared at her with a child's admiration.
How can it be? She is the courier of one summer!
Blooming exuberantly and proudly on the fields, in the gardens,
Soaking the warmth of sun
and happily lavishing us on a wonderful smell.
But the summer is over, the happiness and joyful laugh has gone,
The winter has been suddenly arrived, brought cold and darkness.
While it is snowing outside, she lives her last days indoor.
Merry, colorfully, with sweet scent she pours the last blew of sun
Giving me all of her energy to dissolve the cold and dark winter inside.
No comments:
Post a Comment
Szia,
Itt hagyhatsz nekem üzenetet, dicséretet, leszúrást, szeretgethetsz virtuálisan, utálhatsz is :D
boci