Japo - T7

Egy gésa átalakítással kezdtem a napot - engem kentek ki, öltöztettek fel. Borzasztó rusnya gésa lettem :D Ezt a fehér kencét senkinek sem ajánlom, évtizedekkel öregbít és kihozza a legkisebb ráncot is. Maga a gönc nagyon nehéz volt, többször rámszólt a fotós hogy húzzam ki magam :)

Elvileg mindenkinek beszélnie kellett volna angolul, de igencsak Lost in translation helyezt állt elő:

Persze az ember beparázik, ha meglátja mennyire csúnya :) Így túl jó képek nem születtek. De legalább tudom, hogy legközelebb csak kimonót fogok kölcsönözni. A 2 hölgy kb 14-16 éves lehetett, csak hogy mutassam ők is csúnyák és idősek :)

 

Kyotói pályaudvar, ami elég nagy vihart kavart - modern vasszerkezet a tradiciót őrző városban.

Mória :)

 

 

Higashiyama negyed a szűk utcácskákkal, annyira édesek, folyamatosan filmben éreztem magam:

     

   

A napom nagy részét azzal töltöttem, hogy egy fűszerboltot megtaláljak, amit a youtube-ról szedtem: a legcsipősebb chilit keresgettem. Már az utcát sem volt egyszerű megtalálni, mert a busz aznap nem járt, amit kinéztünk :s A rendőr jobbra irányított, az eladó vissza :) Egy fiatal pár megtalálta nekem GPS-en, 800 méter felfelé... nos én mentem és mentem, az utca egyre jobban tele lett turistákkal és boltokkal, de sehol nem volt az én kis fűszeresem. Az út egy szentélynél ért véget, itt kérdeztem meg pár idős nénit, feltételezve hogy ők biztosan ismerik a boltokat. 

Sajnos nem, de bepakoltak a kocsijukba, megtapasztalhattam, hogy a japán nyugdíjas is úgy vezet mint a finn nagyi télen (azaz rallyzik), visszavittek a kiinduló helyre :)))) Majd az egyikőjük, aki kb 65 éves lehetett és 42 kg vaságyastúl, végigrohanta velem ugyanazt a turistás utcát :D Azt hittem meghalok, levegő után kapkodtam, ő meg vígan magyarázott nekem angolt és japánt keverve :) De megtalálta - egy mellékutcában volt, gaaah. Így értékelje az, aki chilit kapott tőlem :D

Este Gionban sétálgattam, gésával összefutni manapság nagyon nehéz, igyekezik kerülni a turista helyeket, meg is értem őket.

  

 A Gion Cornert céloztam meg, ami abszolut turistáknak kitalált hely, és semmi pénzért nem akartam itt kikötni, de... végül belefáradtama  fűszeres keresésébe és bementem ide. Kiderült aznap az utolsó előadás 5kor lesz, és drágább is,mert egy híres gésa is táncol. De már nincs sajnos kassza... itt kicsit vitatkoztunk a hölggyel (mivel azt mondta 5-től nincs kassza és meg nem volt 5), végül intett hogy várjak és odarohant egy idős hölgyhöz, mondott neki valamit, aki rámnézett és bólintott. A kishölgy pedig bevezett. És semmi pénzért jutottam be, ugyanis nem kértek tőlem semmit :D
Nem mondanám, hogy tetszett az előadás, nekem a gésák olyan suták. Vagy csak idősek és nehezen mozognak :D De nem voltam elkápráztatva tőlük úgy, mint a kis kedvenc onnagatámtól. Ja, táncolt egy fiú is!

     

Szóval a kedvenc onnagatám Saotome Taichi, férfi létére nagyon szexi hölgyet játszik és ami meglepő, férfi szerepekben pedig nagyon férfias (ázsiai módra) - hányszor írtam már róla? Sokszor, ugye?

És ha már itt tartunk, van egy fordított szerepkör is, bevallom csak ma láttam meg a neten: az otokoyaku, azaz nő, aki férfias.