Szülinapi ebéd japán módra - Birthday lunch a la Japonais

Anyukámnak október közepén volt a szülinapja, azóta ígérgettem neki, hogy meghívom ebédre egy jó helyre. A jó hely végülis a saját lakásom lett :D Az egyedüli kérés az volt, hogy ne legyen nyers hal vagy nyers hús (valaki ismer engem :)). Természetesen a japánt így sem úszta meg.
My mom had a birthday in the middle of October, I promised her to invite her for a lunch in a good place. The good place turned out to be finally my flat :D Her only request was not to include any raw fish or meat (somebody knows me very well :)) Of course she could not run away from the Japanese style.

Részletesebben ez egy 4 fogásos menü volt előétellel, levessel, főétellel és desszerttel. És persze japán sörrel.

In details: it was a 4 course menu with appetizer, soup, main course and dessert. And of course with Japanese beer.

Még részletesebben:
Lazac misoleves, runnyrunny999 kasu-jiro-ját használtam fel módosítva: a sült tofu helyett igazit használtam és nem volt lazackrémem. Szemfülesek észrevették az előző képen, hogy a 2 leves kölönbözik: igen, a tetejére más került. Anyukámnak póréhagyma, nekem wakame - szárított alga.
With more details:
Salmon misosoup, I used a modified version of kasu-jiro from runnyrunny999: instead of the fried tofu I used original one and had not got the salmon cream. Open-eyed readers have already observed on the previous picture, that the 2 soups look differently: my mum received leek, and I got wakame - dried algae. 

Daigakuimo
Bár előételnek tálaltam, lehetséges, hogy desszert :) Karamellizált édesburgonya.
Even though I put it on the table as an appetizer, might be that this is a dessert :) Sweet potato caramelized on sugar.

Yakisoba
Klasszikus :) Csirkemell répával, gombával és póréhagymával megpirítva, tésztával összekeverve és yakitori szósszal leöntve. A szósz isteni, bár az alapanyagai nehezen találhatóak meg egy átlag háztartásban. Csaltam megint: méz helyett mirint használtam.
Classical :) Chicken breast roasted with carrots, mushrooms and leek, mixed with pasta and poured with yakitori sauce. The sauce is a heaven, however its ingredients cannot really found in an average kitchen. Cheating again: I used mirin instead of honey.

Melonpan
Neve csak a külsejére utal, semmi dinnyés nincs benne. Nem egyszerű megcsinálni, kétféle tésztából készül: egy vajas és egy kelt. A kelttésztát gyúrni és csapkodni kell, rendkivül jó stressz-levezető, alig bírtam leállni vele :) Az alaptésztába macha port (zöld tea) kevertem, emiatt zöld az alsó réteg. És kettő közülük mákkal meg van szórva. Szokták amúgy tölteni különböző finom krémekkel is. Sajnos ez volt az első és egyben utolsó alkalom, hogy melonpant csináltam: nem vagyunk a kis gömböccel kompatibilisek :(
Its name refers to its "exterior", has nothing to do with melon taste. It is not easy to make it: you need two kinds of dough: a short pastry and a batter. The batter has to be knead and flapped, really good exercise to get rid of stress, I could hardly stop myself :)
I mixed the base batter with macha powder (green tea), that's why the lower layer is a bit greenish. Two pieces of them is sprinkled with poppyseed. The melonpan is sometimes filled with different delicious creams. Unfortunately this was the first and last occasion that I baked it: we are not compatible with the little pat :(

Itadakimasu!